76715. lajstromszámú szabadalom • Fakötés a fadarabok gyűrűs hornyaiba kapcsolódó gyűrűs csappal
Megjelent .1920. évi junius lió 26-án. 76715. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Fakötés a fadarabok gyűrűs hornyaiba kapcsolódó gyűrűscsappal. TUSCHSCHERER KÁROLY ÉPÍTÉSZ BRESLAUBAN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 5-ike. gyűrűk .szükségesek a legnagyobb favastagságokhoz egészen körülbelül 30 em.-ig terjedő átmérővel. Ily nagy gyűrűkhöz azonban az építkezés helyén az összekötendő fadarabokban a gyűrűs hornyok a szokásos szerszámok segélyével elég pontosan összeillőén nem állíthatók elő ügy, hogy a horonyszélességet már előre is nagyobbra kell méretezni; ezenkívül ily nagy gyűrűk, nevezetesen nyúlásra való tekintettel nem elég engedékenyek, semhogy a föllépő erők hatására alakjukat annyira volnának képesek változtatni, hogy a horony falakhoz minden ponton hozzásimuljanak. Ha tehát a. gvűrűsesap pl. belső falával a famagra fekszik föl, de kívül közte és a horonyfal között rés van, úgy az erőátvitelben csak a gyíírűscsap belsejében lévő famag vesz részt, de a gyűrűscsapon kívül levő fa nem: viszont ha a gyűrű csak a külső horony falon fekszik föl, de a belső famagon nem, az esetben csak a gyűrűs hornyon kívül lévő fa venne részt az erők átvitelében, a famag ellenben nem. Ez a hátrány azáltal sem küszöbölhető ki, hogy a gyűrűscsap vagy a gyűrűs horony külső vagy belső falát kúpalakúan képezzük ki, mert bármelyik esetben a gyíírűscsap a gyűrűs hornyoknak csak lfXA«v Ha fakötéseknél nagy húzási erők átviteléről van szó, az összeköttetési beívelten nemcsak a nyomási igénvbevétel, hanem a nyírási igénybevétel is nagyon .jelentékeny lesz, miért is a fadarabok úgy képződnék ki, hogy úgy a nvomó, mint. a nyíró erőket föl vehessék. Ennélfogva nagy erők átvitelére oly fakötések, amelyeknél a kötést az összekötendő fadaraboknak párhuzamos tengelyű furataiba. kapcsolódó gyűrűscsapok a fadaraboktól független, belső famaggal képezik, alkalmatlanok, mert ez esetben a famag nyírására van ugyan igény bévé ve, de a nyíró erő nem vitetik át közvetlenül az összekötendő fadarabokra. A gyűrűscsapos kötést tehát oly módon kell kiképezni, hogy a. gyíírűscsap az összekötendő fadarabok érintkezési fölületeiben alkalmazott, gyűrűs hornyokba illeszkedjek, mely esetben a gyűrűscsap belsejében lévő famag a fadarabokkal összeliigg és a rá gyakorolt nyíró erő a fadarabokra vitetik át. Az ismert ilyféle g\ űrííscsapos fakötések sem alkalmasak azonban nagy húzóerők átvitelére, mert azoknál a. gyűrűscsap zárt. A nagy erők átvitelére szükséges nagy nyomott fülűiét elérésére ugyanis nagy és megfelelő vastagságú
