76656. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és munkaeljárás szén nyerésére, a ligninnek a szulficellulozalúgból való kicspása által
Megjelent 1920. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76656. szám. II/a. OSZTÁLY. Berendezés és munkaeljárás szén nyerésére a ligninnek a szulfitcellulózalúgból való kicsapása által. SÖRAAS INGVAR MÉRNÖK KRISZTIÁNÉBAN. A bejelentés napja 1917 november hó 5-ike. Elsőbbsége 1916 szeptember hó 14-ike. Tudvalevőleg a cellulózagyártásnál visszamaradó szulfitcellulózalúgból a ligninanyagokat azáltal lehet kicsapni, hogy a lúgot megfelelő nyomás alatt autoklávokban 200—210° C-ra fölhevítjük. A magas nyomás miatt ezen autoklávok térfogata csak aránylag csekély lehet és ennélfogva teljesítőképességük is kicsiny lesz. Ehhez járul még, hogy hőmegtakarítás céljából kétfokozatú hevítést alkalmanak és pedig először egészben vagy részben közvetett, beépített gőzvezetéken átvezetett gőzzel való fölhevítést oly hőmérsékletre, mely valamivel a lignin kicsapási hőmérséklete alatt fekszik, míg a második hevítési fokozathoz közvetlenül ható gőzt alkalmaznak. A kicsapott lignin azonban az autoklávok csőfalaira rakodik és rendkívül zavarólag hat az üzemre. A teljesítőképesség jelentékenyen csökken, mivel az üledék a csőfalakra ráég, miáltal nemcsak a melegátadás rosszabbodik, hanem az autoklávok gyors és tökéletes kiürítése is igen meg van nehezítve. Úgy a föihevítés, mint a kiürítés kelleténél jelentékenyen hosszabb időt igényel. Azonfölül a csöveknek minden munkafolyamat után szükséges tisztítása mindig sok fáradságba és melegveszteségbe kerül, minthogy az autoklávokat jól kell hűteni, hogy a munkás a ráégett üledéket eltávolíthassa. A csöveknek legtöbb esetben szükséges erőteljes mechanikai megmunkálása (kalapálás, kaparás, vágás stb. útján) azokra nézve szintén káros. Ezen hátrányokat a találmány szerint eljárva, egyszerű és biztos módon elkerüljük. Az eljárás abban áll, hogy az első hevítési fokozatokat külön tartányban vagy kazánban hadjuk végbemenni, mimellett aránylag alacsony nyomással érhetjük be, míg a végleges fölhevítést más, a szükséges magas nyomásra berendezett autók hívókban végezzük. Az alacsony nyomáshoz szánt első tartánvokban történik az egész közvetett fölhevítés, míg az autoklávokban a magas hőmérsékletekhez közvetlen gőzfűtést alkalmazunk. Ezekben a magasnyomású tartánvokban tehát az összes a közvetett fűtéshez szükséges csövek és effélék elesnek. Minthogy a végleges hevítés aránylag kevés időt vesz igénybe, azért ezen kazánok teljesítőképessége rendkívül fokozódik, mimellett egyben jelentékeny hőmegtakarítást érünk 4l&Áí>
