76613. lajstromszámú szabadalom • Hűtőeljárás forró nitrosus gázok hirtelen lehűtésére
- * — veréssel gyorsan lehűtjük és csak ezután expendáljuk a lehűtött keveréket alkalmas expanziós gépben hasznos munka teljesítése mellett. A kilépő nitrosus gázokat azután ismert módon, salétromsavvá, vagy salétromvegyületek'ké, mint mészsalétrommá, náíronsalétrommá, kálisalétrommá slb. dolgozzuk föl. Hogy a reakciótérben a lökéseket elke- 1 üljük, expanziós gép gyanánt célszerűen valamely alkalmas körbenfutó dugattyús gépeket használunk. Hogy a lehűtés jelen módjánál gazdaságosan és biztosan dolgozzunk, szükséges, hogy — amennyiben éghető gázokat használunk — ezeket és az elégett levegőt, vagy kb. 70- -90%-os oxigént vezessünk be külön vezetékeken át az elégető kamrákba és mindjárt ezekbe való belépésük után egymással bensőleg keverjük azokat, hogy magas elégető hőfokokat kapjunk és káros, hirtelen exploziókat elkerüljünk. A kamrát egyébként ismert tűzálló katalisátorokkal, vagy pusztán tűzálló hőakkumulátorokkal lehet megtölteni, úgy. hogy állandó hőfok könnyebben állítható be és a százalékos nitrogéntartalom állandóan megtartható. A jelen eljárás a már említett 218813. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett Hausser-féle eljárástól abban különbözik, hogy a hirtelen lehűtéshez itt víz helyett, a gázkeverékben gyorsan szétoszlatandó előhűtött nyomólevegőt (esetleg folyékony levegőt) és pedig olyan feszültségűt használunk, hogy a reakciógáz eredeti nyomása. illetve munkaképessége a hirtelen lehűlés közben és annak végeztéig lényegileg megmaradjon. Azt a nagyobb mechanikai energiát, melyet ezáltal a Hausserféle eljárással szemben kapunk, nem emészti föl az az energiafogyasztás, amelyre a nyomólevegő előállítása céljából szükség van. A Hausser-féle eljárásnál az elvesztett vízmennyiség a hűtővíznek adódik át és ezáltal elveszti munkaképességét, mini ahogy az közvetlenül is láthatóvá válik az elzárt reakciótérben lévő elégetett gázmennyiség nyomásának sűlyedéséből. A jelen nyamólevegővel vagy nyomás alatt álló folyékony levegővel való hütőeljárásnál a hűtő közeg a hozzávezetett melegmennyiséget oly módon kapja, hogy a munkaképességet föltételező feszültség megmarad és pedig az elégetett gázokból és a bevezetett gázkeverékből álló keverékben, melynek már kezdettől fogva a gázkeverékével azonos feszültsége van. Az égető gáz és az elégető levegőt emellett az elégető kamrába állandó nyomással külön vezetjük be. A jelen esetben a dolgozó hajtóközegből nem vezettetik át ■meleg nem munkaképes hajtóközegbe, mint aminő a víz. hanem nagyobb munkaképességgel rendelkező feszült gáztömeg - nek adódik át. llykép tehát az összes rendelkezésre álló reakcióhő alacsonyabb hőfoknivótól, nevezetesen 1200-tól és azon alul kezdődően hasznosítható expanziós gépben. Azonkívül a jelen eljárásnál a hűtőközeg: és a kémiai folyamat teljessé tételéhez szükséges oxigén a hűtőközeggel nyomás alatt vezethető be. A vízhűtésnél ezzel szemben a szándékolt művelet, mint ismeretes, meg van zavarva és így még a víz befecskendezésétől is többnyire eltekintettek és a reakciótérben esetleg bennlévő vizet kondenzációval távolították el abból. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés a mellékelt rajzon, szénoxydgázzal, vagy effélével való munkákhoz célszerű foganatosítási alakjában, vázlatosan van föltüntetve. Az (a) elégető kamrába, a (b) vezetéken át, nyomás alatt álló éghető gázt és a (c) vezetéken át. ugyanolyan nyomás alatt álló elégető levegőt, vagy oxygéndús nyomólevegőt vezetünk be. Az (a) elégető kamrát a (d) köpeny veszi körül, melynek (e) üregébe az (f) vezetéken át, hűtött nyomólevegőt, vagy folyékony levegőt vezetünk be az (a) elégető kamrában uralkodóval azonos, vagy annál valamivel magasabb nyomás alatt. Miután a bevenyomda
