76611. lajstromszámú szabadalom • Előre szökő csővel bíró löveg

Megjelent 1920. évi május hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76611. szám. XIX/b. OSZTÁLY. Eló'reszÖkő csővel bíró löveg. RHEINISCHE METALLWAAREN- UND MASCHINENFABRIK CÉG DÜSSELDORF-DERENDORFBAN. A bejelentés napja 1911 norember hó 4-ike. Elsőbbsége 1911 március hó 8-ika. Előreszökő csővel bíró lövegeknél a hátraszökési fék számításánál az a sebes­ség mérvadó, mely a lövés által létesített hátraszökési energiának és az előreszö­­kési sebesség által a lövés pillanatában létesített előreszökéisi energiának külömb­­ségéből kiadódik. Minél kisebb tehát az előreszökési sebesség a lövés pillanatában, annál nagyobbnak kell lennie a hátra­­szökésnél a féknyomásnak. Ily nagyobb féknyomásnál azonban a lafettát igen erősre kell megszerkeszteni, miáltal azon­ban az előreszökő csővel bíró lövegeknek a hátraszökő csővel bíró lövegekkel szem­ben fönnálló az az előnye, hogy azonos» ballisztikus teljesítménynél az előbbi lö­­veget könnyebbre lehet készíteni, nagyjá­ban elvész; ehhez járul még az a körül­mény, hogy az erősebb visszalökés a lö­veg stabilitását a hátraszökés alatt hátrá­nyosan befolyásolja. A jelen találmány már most oly előre­szökő csővel bíró lövegre vonatkozik, vonatkozik, melynél az ezen alapelvből folyó előnyök azáltal jutnak teljes ér­vényre, hogy a fék részeit akként képez­zük ki, hogy a csőnek a lövési állásba való előreszökésénél nem lép föl fékező hatás, hanem csak akkor, amikor a cső az elsülés kimaradása következtében a lövési álláson túlfut. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több foganatosítási alakjában van föl tün­tetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak hosszmetszete a lövési állásnál. A 2. ábra ugyanannak a foganatosítási alaknak hosszmetszete a hátraszökés’ vé­génél. A 3. ábra metszet az 1. ábrának 3—3 vo­nala szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábrának 4—4 vo­nala szerint. Az 5. ábra egy másik foganatosítási alak­nak hosszmetszete a csőnek azon hely­zetében, amelyet az a lövés el nem süté­sekor elfoglal, azaz amikor a cső a lövés­álláson túlfutott. A 6. és 7. ábrák két másik foganatosítási alaknak hosszmetszetei a lövési állásban. Az 1—4. ábrákban föltüntetett fogana­tosítási alakoknál az (a) belső fékhengert (1. ábra), mely ismert módon van a löveg­csővel összekötve, a második (b) henger akként veszi körül', hogy a két henger kö­zött fönmaradó (r) ürös hengeres térnek NYOMDÁM BAS

Next

/
Thumbnails
Contents