76591. lajstromszámú szabadalom • Erőgéptelep, mely egy belső elégésű- és egy gőzgépből áll
5 -csak fele nagyságú falvastagságot is igényel, ezért a hőfokkülönbség' a hengerfalban, a már föntebb tárgyalt 500 mm. átmérőjű hengernél, 200n-ról 2X25 - 50° hőfokra csökken. A hengerfalban ezután még föllépő melegfeszült ségek többé nem veszedelmesek. A futóföl illet azonos hőfokánál tehát, a jelen új erőgéptelepnél, a hűtőközeg hőfokával tetemesen magasabbra lehet menni, és pedig 280—50 = 230" hőfokig. Ezen 230° hűtőhőfoknak kb. 30 atm. gőznyomás felel meg. ti a csak 20 atm. gőznyomást tételezünk föl, akkor a futófölület hőfoka 211+50 =261° lesz, tehát oly magas, mint 60° hőfokú vízzel való hűtésnél. Ha a gőznyomást az elégési nyomással azonosra, vagy csak kevéssel magasabbra választjuk, akkor a falvastagsággal a gyakorlatilag legkisebb mértékig mehetünk le úgy, hogy a henger fntóföliiletének hőfoka még kisebbre adódik. A gőznyomás túlsúlyánál az elégési nyomás föiött, a hengerköpenyben, eltekintve a még meglévő kis meleg-feszültségektől, már csak nyomófeszültségek lépnek föl, melyekkel szemben az öntöttvas tudvalevőleg tetemesen ellenállói»!), mint a huzófeszültségekkel szemben. Még legnagyobb teljesítményű üzembiztos égési hengereket i.s lehet tehát előállítani. Az itt kétütemű, egyenlő nyomású, belső elégésű gépre vonatkozólag elmondottak megfelelően érvényesek valamennyi fajtájú belső elégésű gépekre is, tehát olyanokra is, melyek az elégető levegő előkompresszió.jával dolgoznak. Természetesen nem szükséges, hogy a gőzt magában a hűtőköpenyben fejlesszük, hanem lehet a gőzfejlesztéshez szükséges tápvizet a hűtőköpenyben csak az elpárologtatási hőfokig fölmelegíteni, anélkül, hogy valamit is változtatnánk a találmányi gondolaton. Legjobban áttekinthetők a viszonyok diagrammok alapján. A mellékelt rajz 1. ábrája pl. egy kétütemű, egyenlő nyomású, 1/36 expanziótokkal és 36 atm. elégési nyomással dolgozó belső elégésű erőgép elméleti nyoroás-térfogat-diagrammját mutatja, míg a 3. ábra egy 1/18-ra csökkentett expanziótokkal és 18 atm.-ra csökkentett elégési nyomással dolgozó ilyen gépet. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy dacára annak, hogy a két diagrammnak, 1800° elégető hőfoknál, nem ugyanaz az indikált középnyomása (az 1. ábrán 7.5 kg./cm2, dl. a 2. ábrán 6.7 kg./cm-), mégis a két azonos méretű henger c-ffektiv teljesítménye. a csökkentett expanziótokkal dolgozó gép kedvező rudazatnyomása folytán, körülbelül egyenlő nagy. Következik ebből, hogy a hűtendő liengerfölíiletek is mindkét esetben közel azonos nagyságúak. Épígy a hűtővízbe átmenő meleg is, abszolút értékét tekintve, megközelítőleg azonos mennyiségű a két esetben, csak a föliilet egyes részein való eloszlása niás, és pedig: a találmánynak megfelelően az égési hengerben csökkentett expanziótokkal, i 11. elégési nyomással dolgozó erőgéptelepnél kedvezőbb, mint a másiknál. A viszony a 2. és 4. ábrákból látható. Ezek az ábrák a melegátmenet szokásos föltüntetései, aminők legelőször gőzkazánoknál használtattak. A fűtőföUiletek abseisszákként a fűtőtőlíilet minden részének 1 m2-én óránkint átmenő melegmennyiség pedig ordinátákként van fölvive, míg a sraffozott fölületek az összes átmenő melegmennyiséget tüntetik föl. A 2. ábra egy szokásos építésű, az 1. ábrán föl tüntetett nyomástér fogat-diagrammal biró, belső elégésű géphez tartozik. Az A—B vonal egy nagy gép hűtőköpenye hengeres részének föl iiletét nrekben jelképezi. Az A—C vonal a kompressziótérnek a dugattyú által nem súrolt hengeres része, a C—B vonal pedig a dugattyú által szabadon hagyott köpeny rész. A (D) pontban befejeződött az elégés, ez a pont megfelel az 1. ábra (D) pontjának. Az elégés közben legnagyobb a melegátvitel, és pedig, mint föntebb említettük, kb. 260.000 hőegység' a hengerfölület, 1 m2-jére. Csökkenő nyomással és csökkenő hőfokkal a melegátvitel is NYOMDÁM IBAS
