76569. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó lövedékek számára
irányú (16) csatorna van kiképezve, amelyek hőfejlesztö töltéssel (pl. thermittel) töltetnek ki és a (8) toldatban elrendezett (17) csatornákhoz csatlakoznak, amely utóbbiak viszont a tengelymenti gyújtótötéssel töltött (18) furattal vannak összekötve, ez utóbbi pedig a kis (4) ütő dugattyút hordó (2) tokba torkol. A (12) gyűrűnek sugárirányú (19) csatornájába továbbá az ugyanazon könnyen olvadó ötvözetből álló (20) pecek van betolva, mely a (8) toldat vájatába nyúlik és a gyújtócsapszöget ekként rögzíti. A leírt berendezéssel a gyújtócsapszög a (3) tokban nyugalmi helyzetében biztosítva van és csupán a könnyen olvadó részének leolvadása után mozdulhat el. A leolvadó fémnek a (10) fenék és a (12) gyűrű közötti térből való lefolyása vagy kiszorítása akként van lehetővé téve, hogy a gyűrű a kerületén (21) kimetszésekkel van ellátva, melyeken át a (12) gyűrű elöremozgásakor a folyékony fém kiléphet. A gyújtócsapszögön kívül az őt magába foglaló (3) hüvely is biztosítva van helyzetében. E célból pl. a gyújtó (1) tartója, tengely-. menti (22) hornyában a (23) lemezrúgót hordja, mely meghajlított végével a (3) hüvely végét megfogja. A rúgó kiváltására, illetve a (3) hüvely fölszabadítására a rúgón a (3) hüvely falába beeresztett, sugárirányban eltolható (24) csap van elrendezve, amely kúpos, ill. legömbölyített végével a (3) hüvely belsejébe, és pedig a (12) gyűrű pályájába nyúlik, úgy hogy mihelyt az utóbbi mozogni kezd, az általa kifelé tolt (24) csap útján a (23) rúgót a (3) hüvely falától elnyomja, mire ez utóbbi a (23) rúgó által rögzített helyzetéből kiváltatik és fölszabadul. A gyújtás menete már most a következő: A lövedék elsütésekor előálló visszalökés a (4) ütödugattyút az (5) szög felé hajtja, amely utóbbi a dugattyú tartalmát meggyújtja. A gyújtás a (18) furatban levő gyújtóanyagra vitetik át, miközben a forró explóziógázok hatására a (16) csatornákban működésbe jövő thermit a (15) és a (20) peckeket leolvasztja, úgy hogy a (12) gyűrű, valamint a gyújtócsapszög fölszabadulnak. A (13) rúgó nyomása folytán előre mozgó (12) gyűrű a gyújtócsapszöget előretolja, ill. a gyújtóállásba viszi, továbbá a (12) gyűrű és a (10) fenék közti térből a leodvasztott fémet kiszorítja s egyúttal a (24) csapot kinyomva, a (3) hüvelyt és a (21) rúgót szétkapcsolja. A gyújtó csapszög most már gyújtásra kész és az önsúlyából eredő ütésének energiáját még a (13) rúgóval reá nyomó (3) tok növeli. Ez az energia elegendő lenne ahhoz, hogy a lövedéket szilárd célra való ütődésekor fölrobbantsa. Hogy a berendezés érzékenységét még növeljük és ezzel a gyújtó hatását biztosítsuk olyan esetekben is, ha a lövedék vízre, posványos talajra, faágakra vagy egyéb, kevés ellenállást nyújtó célokba ütközik, e célra még egy készülék van a lövedékbe beépítve, amely olyan esetben váltatik ki, amidőn a leírt berendezés a gyújtáshoz még mindig gyenge előrelökést kap, oly célból, hogy az ezen készülékben rejlő erő a gyújtást biztosan létrehozza. E célra a (25) csőben a (26) rúgó nyomása alatt álló (27) csap van elrendezve, amelyet nyugalmi helyzetében a (28) fékezőpecek tart meg, míg a (26) rúgó feszült helyzetben van A (28) pecek legömbölyített vagy kúpos belső végével a (27) csap (29) fejét lefogja és ezt szilárdan tartja, miközben őt magát a rajta átmenő sasszög, vagy a (30) rúgó, melyet a (3) tok tart rögzítő helyzetben, tartja záró állásában. Ha most a lövedék oly célba talál, amelynek ellenálása nem volt elég, ahhoz, hogy a gyújtócsapszögnek a gyújtáshoz szükséges előremenetelét előidézze, úgy, mivel a lövedék sebessége mégis csökkent, a gyújtócsapszög a (3) hüvellyel előrehalad, miközben a velevitt sasszög vagy (30) rúgó a (28) pecket fölszabadítja. Ekkor a megfeszült (26) rúgó jut érvényre,
