76559. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó szerkezet forgó robbanómótorok számára
— 2 — kében egy (7) kipuffogó és egy (8) szívócsatcrna van elrendezve, mely csatornák mindegyike a bordáktól két oldalt fekvő két kamra egyikébe, ill. másikába torkol. A (8) szívókamra az üreges (3) tengelytől indul ki, míg a kipuffogócsatorna egy a rajzban föl nem tüntetett gyűjtőcsatornáján át egy kipuffogóvezetékkel közlekedik. Mindkét (7) és (8) csatorna a forgó (4) géprésznek (9) karjaiban egymás mellett van elrendezve. Az (5... 5“) bordákban a gép tengelyével párhuzamos (10) nyelvek forgathatók, melyek az (1) géprészhez tömítően hozzáfekszenek és melyeknek hozzáfekvési fölülete a (4) forgórész forgásirányával ellenkező irányban lejtősen emelkedik. A (4) résznek forgásánál a (10) nyelvek a centrifugális erő által, melyet egy alkalmas rúgó is támogathat, az (1) résznek belső falához szoríttatnak. A (2) tolattyúnak kényszermozgási működtetésére a (11) görbületi horonnyal ellátott oldalas korongok vannak elrendezve, melyek a (4) géprésszel együtt forognak. A (11) görbületi horonnyal, mely mindegyik (5 ... 5“‘) harántbordánál ezen bordák alakjának megfelelő hajlással bír, a (2) tolatytyukon elrendezett (12) görgők kapcsolódnak. A motor működése a következő: Midőn a belső (4) résznek a berajzolt nyíl irányában való forgásánál a (7, 8) csatornákkal ellátott bordák egyike, pl. az (5) borda a két (2, 2“) tolattyú közötti (a) térbe jut, akkor a forgásirányhoz viszonyítva hátrafelé torkoló (8) szívócsatomán át az (5) borda mögötti, bővülő térbe friss gázlégkeverék szivatik be és pedig mindaddig, míg a borda, a forgódugattyú forgásirányában legközelebb fekvő (2‘) tolattyút el nem hagyta. A két (2, 2“) tolattyú közé zárt gázlégkeverék már most a dúgattyú továbbforgásánál a következő, a két tolattyú közötti (a) térbe belépő (5‘) borda által komprimáltatik. A bordáknak a tolattyuk előtt való elhaladásánál ez utóbbiak teljesen a helytálló géprésznek belső fölületéig mozognak vissza úgy, hogy ezen fölület és a borda külső fölülete között a (13) csatorna képződik, mely a megfelelő bordának (10) nyelve által záratik. A komprimálás addig hat, míg a kompressziónyomás a nyelvet le nem küzdi és ezt lenyomja úgy, hogy a komprimált gázlégkeverék a (13) csatornán át a (2“) tolattyú mögötti (b) térbe áramlik. Ezen tér fenekén a gyújtószerkezet van elrendezve, mely a keveréket fölrobbantja. Az expandáló gázok az (5‘) bordára nyomást gyakorolnak, miáltal a motor a nyíl irá nyában való előreforgáshoz szükséges impulzust kap. A továbbforgásnál az (5‘) l>orda a (2“) tolattyú mögé jut, mely ekkor befelé mozog, mire az (5“) borda a (7) kipuffogó csatornával a (b) térbe jut és a gázokat a szűkülő térből kihajtja. A gyújtószerkezet már most a találmány szerint több, pl. a jelen esetben két egymás mögött elrendezett (14, 14‘) gyújtógyertyából áll, melyek közül az egyik vagy másik állandó szikraképzéshez bekapcsolható úgy, hogy gázlégkeverék meggyuladása a szerint, amint a (14) vagy (14‘) gyertya van bekapcsolva, az illető (15) gyújtónyílásnak a (b) robbanótérbe való korábbi vagy későbbi belépése folytán korábban vagy későbben megy végbe. Ezáltal igen egyszerű módon érjük el a gyújtási pillanatnak beállítását, ill. az utó- vagy előgyújtást. A (4) géprésznek továbbforgásánál az (5“‘) borda által a (b) térbe gázlégkeverék szivatik, melyet az (5“‘) borda komprimál, mire a komprimált keverék a (2“‘) tolattyú mögötti (c) térben az első gyújtószerkezettel diametrálisan szemközt fekvő gyújtószerkezet által fölrobbantatik. Amint tehát látható, a robbanási aktus a forgó géprész forgásirányában két tolattyú szögállásának megfelelően hátrafelé tolódott, mely körülmény azonban a leírt szerkezetnél a gyújtópillanat beállítását nem akadályozza. A motor természetesen akként is szerkeszthető, hogy a belső (4) rész legyen helytálló és a külső (1) rész forogjon
