76551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitású, különösen gázlekötésre alkalmas adszorpciós szén előállítására

Megjelent 1920. évi május hó 28-án.

MAGYAR KIRÁLYI W

SZABADALMI HIVATAL

SZA B A DA

LMI

LEÍRÁS

76551. szám.

1/1. OSZTÁLY.

Eljárás nagy aktivitású, különösen gázlekötésre alkalmas adszorpcióé szén előállítására.

KNOPFLMACHER ARTHUR

IPAROS

BÉCSBEN.

A bejelentés napja 1918 május hó 27Ake Elsőbbsége 1917 junius

hó

21-ike.

Bussy (Journ.

de. Pharm. 8. k. 207. lap) bebizonyította, hogy- ha a mészsóktól megszabadított csontszenet káliumhidráttal vagy hamuzsírral izzítjuk, akkor annak színtelenítő képessége növekszik. Ezen eljárás tudvalevőleg növényi vagy állati eredetű anyagok, mint pl. fa-, parafa- és kókuszdióhéjak, cukorszén és máseffélék száraz désztillációjánál kapott széntartalmú maradékokra, illetve a vér-, börszénre stb. is alkalmazható.

A jelen találmány tárgyú egy eljárás, amely lehetővé teszi olyan szén előállítását, amelynek adszorpcióképessége oldott anyagok számára, különösen pedig annak gázlekíjtö képessége a fönt -említett eljárás szerint készített termékekkel szemben sokkal nagyobb. Azt találom u. i. hogy az alkáliák hidrátj,aimak

vagy

kárbonátjainak hatása a szenesített desztillációs maradékokra lényegesen fokozódik, ha ezeket az alkálivegyületeket nem szilárd alakban, hanem koncentrált vizes oldatban alkalmazzuk, továbbá, ha ezeket az- impregnált szenesített maradékokat igen gyorsan vörös izzásra (800—1000A hozzuk a levegő távoltartása mellett. Lehetőleg rövid időtartam választása, amely alatt az iktatott anyagot vörös izzásra hozzuk, a kedvező eredményre nézve a legnagyobb fontosságú. Mért egyrészt a hőmérséklet fokozatos emelkedése folytán a víznek részleges elpárolgása következnék be, úgy hogy a vörös .izzás reakció hőmérsékleténél egyes helyeken már vízmentes alkálivegyü^t volna jelen, míg másrészt ezzel egyidejűleg az alkálioldat folyton koncentrálódnék és az alkáli kristályos alakban 'kivirágoznék a szénmag fölületén, úgy hogy annak középső része a reakcióhőmérsékletnél elvonatnék az alkáli 'hatásától. , , ;

A jelen találmány igen előnyösen még akképen .is foganatosítható, hogy az említett szenesített maradékok helye, amelyeknek széntartalma 90—100% közt váltakozik, olyan desztillációs maradékokból indulnak ki, 'amelyeknek széntartalma lényegesen kisebb. Legalkalmasabbnak bizonyult az olyan .szénanyag, amelynek széntartalma 70—90% között fekszik. 'Ilyen anyagot növényi vagy áb lati eredetű orgáníos anyagoknak ismert módon való száraz desztiflálása útján kíapunk, ha a desztillálási-folyamatot 'a kívánt széntartalom elérésénél idejében be-