76540. lajstromszámú szabadalom • Váltóelreteszelő szerkezet
3 -liat, ezért a (h) emelő most annyira elforog, amíg az (R) reteszcsiga (b) karimája a (h) emelő (1) karja alatt tovacsúszhatik, úgy hogy a (k) reteszdarab záróhelyzetben rögzíttetik. Maga az (R) reteszcsiga azonban ezután akadálytalanul tovább forgatható (7. ábra). Ennél a foganatosítás! példánál is a 7. ábrán föltüntetett helyzet tükörképe áll elő, ha a váltót az 5. ábrán látható helyzetből átállítjuk és azután az (R) reteszcsigát az óramutató járása irányában elforgatjuk. A 8. ábrán látható berendezés működési módja pontosan ugyanaz, mint az 1—3. ábrában föltüntetetté ; a különbség csak az, hogy a (z) csap itt a (k) reteszdarabon van elrendezve és az (R) reteszcsiga vezetőhornyaiba nyúlik be, melyek úgy vannak alkotva, hogy az (R) reteszcsiga egyik forgási iránya esetén a (k) reteszdarab jobbra tolódik, másik forgása iránya esetén pedig balra, úgy hogy a (k) reteszdarab ismét betolódhatik a két (S) reteszrúd egyikének vagy másikának kivágásába. Természetesen a leírt berendezések lényege egyszerűen átvihető egyetlenegy reteszrúddal ellátott váltóreteszekre is, mikor is pl. az 5-7. ábrákon látható foganatosítási példánál a két (S) reteszrúd helyett egyetlenegyet rendezünk el a berendezés közepén, az (e) zárópofák közt és egy kivágást képezünk ki ezen (S) reteszrúd bal- és egyet annak jobboldalán. Mint valamennyi fönt ismertetett berendezésből kitűnik, az (S) reteszrudak lökete, azaz hosszirányú eltolódásuk nagysága, itt — ellentétben az ismert berendezésekkel — teljesen független magának a berendezésnek nagyságától. Szabadalmi igény. Váltóreteszelőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a reteszcsiga nem közvetlenül, hanem külön réteszdarab közvetítésével hat a reteszrudakra, mimellett a a reteszdarabot csak a reteszrudakba való teljes bekapaszkodásig mozgatja a reteszcsiga, míg további elforgása közben ez azt záró helyzetében fogva tartja. (1 rajzlap melléklettől.) Pallas nyomda. Budapest 1
