76531. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletszabályozó erősen túlhevített vízgőz számára

— 3 — (z) elzáróelem segélyével a függélyesen álló (t) hűtőbe a szükséghez képest bo­csátható be oly célból, hogy a hűtőn át­­áramló erősen túlhevített gőzt a bebocsá­­tott kazánvíz elgözölögtetése révén lehűt­sük. (1. és 4. ábrák.) A hűtőbe csak annyi vizet eresztünk be, amennyit a fölhevített gőz nyugodtan elgőzölögtethet és a vizet folytonosan pótoljuk, úgy hogyha a túl­­hevítési hőmérséklet nem változik, a hűtő­­testben mindig azonos mennyiségű víz van. A fejlődött gőz akadálytalanul távo­zik a (k) kazán (p) gőzterébe. Ily módon a hűtő a (p) kazángőztérnek alkatrészét képezi, amelybe a kazán vízoszlopának nyomása segélyével, szabályozható víz­mennyiség bocsátható be anélkül, hogy az a lehűtendő, erősen fölhevített gőzzel ke­verednék. Az 1., 2. és 3. ábrákon föltüntetett fo­­ganatosítási alaknál a hűtő táplálása a ka­zán vízteréből a következőképen történik: Az (x) összekötővezeték és a szabá­lyozható (z) elzáróelem útján a víz a hűtő­nek alsó (d) kamrájába áramlik, az egyes' (b) hűtőcsövekben eloszlik, azokban fel­száll, elgőzölög és a fölső (c) kamrán át a (p) kazángőztérbe távozik. (1. ábra.) A fűtőcsövekben elrendezett dugószerű, föl­felé kúposodó és (f) hornyokkal ellátott (e) betétek célja az, hogy a fűtőcsövekbe vékony vízoszlopok bocsátassanak be, amelyek ,a cső falait nedvesítik és eköz­ben elgőzölögnek, úgy hogy a (b) csö­vekben nincsenek sztagnáló vízoszlopok, vekben nincsenek stagnáló vízoszlopok. Ezek .a betétek a 2. ábrán nézet­ben, a 3. ábrán fölülnézetben vannak föl­tüntetve. A túlhevítési hőmérséklet sza­bályozása oly módon történik, hogy a (z) szabályozóelem segélyével folytonosan annyi vizet .bocsátunk hozzá és a (d) csö­vekben oly magasan tartunk, amint azt az elgőzölögtető fölület, illetve a túlhevített gőz számára a hűtési fölület megkívánja. A 4., 5. és 6. ábrákon föltüntetett foga­­natosítási alaknál a víz a kazánból az (x) összekötő vezeték és a szabályozható (z) elzáróeler^en át a hűtőnek fölső (c) kam­rájába áramlik, az egyes (b) fűtöcsövek felé eloszlik és a beillesztett üreges dugó­szerű (g) betétet (h) hornyai útján a (b) fűtöcsövek .belsejébe áramlik s a csőfala­kon lefolyik, míg /csak el nem gőzölög. (4. ábra.) A gőz az üreges dugókon és fölső (c) kamrán át távozik a (p) kazángőz­­térbe. A tú'hevítés szabályozása akként történik, hogy folytonosan csupán annyi vizet boCöá -ink be, amennyi a .megfelelő hőmérséklet: tökkenés eléréséhez szüksé­ges. Mennél nagyobb mértékű lehűtést kí­vánunk, annál több víz bocsátandó be, a hűtővíz azután nagyobb mennyisége foly­tán lefelé nagyobb távolságra folyik le, mielőtt még egészen elgőzölögne és így a hűtőfelületet megnöveli. Ezen elrendezés révén mindkét eset­ben igen gyorsan lehet a túlhevítési hő­mérsékletet a kívánt mértékre hozni és az nincsen ingadozásoknak alávetve, mivel a hűtőközeg, illetve a víz korlátozott, szabályozható tömegben, közvetve jut túlhevített gőzzel érintkezésbe és a hűtő­vízből fejlődő gőz akadálytalanul távoz­hat a kazán gözterébe, mimellett nincse­nek káros hűtő vízfölületek. Azonkívül a hűtő könayen hozzáférhető, egyszerű szerkezetű, közvetlenül a kazán mellett állítható föl, vagy a gőzvezetékbe iktatható, avagy túlhevítő gyűjtőcsövet is kiképezhetünk hűtőtestté. Szabadalmi igények. 1. Hőmérséklets.zabályozó erősen túlheví­tett gőz számára, mely a túlhevített gőz által körülvett, a kazánvizet föl­vevő függélyes hűtöcsövekkel ellátott zárt hűtőedényből áll, jellemezve az­által, hogy a (p, v) kazán és az (u) túlhevítő közé iktatott fölső (c) kam­rával és alsó (d) kamrával el­látott csöves ,(t) .hűtő a kazán zán vizét a hűtőbe vezető (x) tápveze­tékkel és az ezen kazánvízből a (b) hűtőcsövekben fejlődő gőzt a kazán (p) gőzterébe visszavezető (y) veze­tékkel akként van elrendezve, hogy a kazánvíz a (z) elzáróelemmel ellátott (x) tápvezeték útján a kazán vízoszlo­

Next

/
Thumbnails
Contents