76518. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő

nesből álló mágneses rendszer, melynek két mágnese egy hüvely útján van egy­mással összekötve és tengelyirányban egymáshoz képest beállíthatók. A két'mágnes között ismert módon van a (b) jelzőkorong forgat hatóan ágyazva, melynek tengelyére az egyszerűség ked­véért be nem rajzolt csavarrúgó hat úgy, hogy a mágnes által a (b) korongban lé­tesített örvénylő áramok behatása alatt bizonyos kilengés keletkezik, melynek nagysága az (m) tengelyre erősített mu­tató segítségével leolvasható. Az (m) tengely fölött eltolható az üreges (f) ten­gely, mely a (d) tányérban végződik, amelyre egyrészt az (y) terhelőrúgó, másrészt a (k) ingasúlyok (i) emelő­karjai támaszkodnak. A (k) ingasúlyemelők valamely módon az (a) mágnesben vannak ágyazva, az (y) rúgó az (e) hüvely által körülzárható. Az üreges (f) tengely a két (g) pecek segítségével mozgási tér meghagyásával a (h) villába kapaszkodik, mely az (r) bakon forgathatóan van ágyazva és az (f) kúpkerékkel erőművi kapcsolatban áll, mely a (h) villa kilengését egy máso­dik (o) kúpkerékre és tovább az (o) ke­rék tengelyén megerősített (p) fogszeg­mensre viszi át. Ezen fogszegmens a (q) fogaskerékkel áll kapcsolatban, mely az (m) jelzőtengelyre van fölerősítve. Az új sebességmérő működése a követ­kező : Amíg a (w) tengely alacsony fordulat­számmal forog, pl. ha a repülőgép mo­torja percenkint 1Ö00 fordulatnál keve­sebbet végez, a (le) ingák nyugalmi hely­zetükben maradnak, azaz a sebességmérő főtengelye körül elforognak ugyan, de nem lengenek ki, mert a föllépő röpítő erő az (v) rúgó ellenerejét nem képes le­győzni. Ellenben a (b) jelzőkorong a raj­ta keresztülhatoló erővonalak befolyása alatt az ellenrúgó hatásával szemben oly szöggel fordíttatik el, mely a motor for­dulatszámának leolvasását megengedi. E közben a (q, p, o, s) fogaskerékáttételek útján a (h) villa is kilendíttetik ugyan, de annyi közbenső tere van, hogy csak akkor fekszik az üreges (f) tengely (g) peekeihez, ha azon fordulatszám pl. 1000 éretett el, amelytől kezdve a sebesség­mérő ingarendszere veszi át a jelzést. Ekkor a (k) ingák az (y) rúgó ellen­erejét leküzdeni kezdik, a (d) korongot és az üreges (f) tengelyt mindinkább emelik úgy, hogy a (h) villa a (g) peckek segít­ségével tovább fölfelé lendíttetik ki és ezen mozgás az (s, p, q) fogaskerekek út­ján az (m) jelzőtengelyre vitetik át. Et­től kezdve az ingarendszer befolyása a jelzőrendszerre túlnyomó és a hőmérsék­lettől meglehetősen független sebesség­­jelzést érünk el úgy, hogy a hőmérsékleti hibajavítások nélkülözhetőkké válnak, melyeket a mágneselektromos rendszer az alacsony hőmérsékleteknél megkí­vánna, amelyeknek egy repülőgép sebes­ségmérője nagy magasságban való repü­lésénél ki van téve. Az új sebességmérő az ingarendszer­nek a mágnes elektromos rendszerrel való összekapcsolása által mindkét rend­szer hátrányaitól mentesítve lett. A foganatos!tásj példakép bemutatott szerkezettel szemben a találmány kere­tein belül sokféle változtatás eszközöl­hető. így pl. nem szükséges, hogy a mozgási tér, mely az alacsony fordulatszámok mellett csak a mágneselektromos rend­szert, nem pedig az ingarendszert engedi hatni, ép a (li) villa és a (g) peckek kö­zött legyen elrendezve. Lehetne az átvitel valamely helyén, az üreges (f) tengely és az (m) jelzőtengely, illetve mutató között is alkalmazni. Az elrendezést úgy is eszközölhetjük, hogy a két rendszer mindegyike egyma­gában folyton jelez, amely célból mind­egyiknek külön mutatója van. Ezen mu­tatók ismét vagy külön számlapokon mozoghatnak vagy egy közös számlapon és az elrendezést úgy eszközölhetjük, hogy azon fordulatszámok közelében, melyeket az illető mutatóknak nem kel!

Next

/
Thumbnails
Contents