76505. lajstromszámú szabadalom • Átlátszó festett szövetből álló láthatóság ellen való fedezéket képező ernyő
Megjelent 1920. évi május hó 1Q..W. magyar királyi SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76505. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Átlátszó, festett 8zöTOtb«l ¿1«, láthatóság ellen „aló födözéket képez« ernyí. LINNEKOGEL JULIUS FESTŐMŰVÉSZ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1916 december hó 15-ike. Ajánlották már átlátszó, festett szöveiból álló ernyőknek láthatóság ellen való födözékként való használatát. Az eddigi védőernyőkre rendszerint tákat, bokrokat stb. festettek, oly célból, j,0g.\ ^ az ernyők maguk is a környezethez iiozzásímuljanak. Az ilyen ernyők nemcsak hogy könnyen észrevehetők voltak, hanem a mögöttük levő személyeket vagy tárgyakat sem tették láthatatlanokká Az ernyő mögött levő test mindig sötétebb rész, úgyszólván árnyék alakjában volt latható és a személyek vagy tárgyak mozgásánál ez az elmozduló sötétebb rész már nagy távolságról és szabad szemmel is fölismerhető volt. hzzd szemben a találmány tárgyát képező védőernyővel úgy az ernyő mögött ■evő személyeket és tárgyakat, mint magát az ernyőt is teljesen láthatatlanná teletjük. Ezt azáltal érjük el, hogy az ernyőszövet sűrűsége kívülről befelé folytonosan vagy fokozatosan fokozódik. A szovetsűrűség fokozása emellett a szemek tolytonos vagy fokozatos sűrítése által vagy több szövetrétegnek egymás mögött való elrendezésével érhető el, mely rétegek fölvétet a szemsűrűség fokozásával koncentrikusan csökkentjük. i I A találmány tárgyánál tehát a személyek és tárgyak képének úgyszólván rácsszerű fölosztását érjük el, mely a tulajdonképeni tömegeket, illetve a kép magvát jelképező részekre is kiterjed és itt a fokozott rácssűrűség által a tulajdonképem árnyékhatást' megszűnteti. Ezáltal tényleg elérjük, hogy úgy az ernyő, mint a mögötte levő személyek még kis távolságról és távcsővel sem ismerhetők föl. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány tárgyát képező ernyő két foganatosítási alakját nézetben mutatja. Az 1. ábrán látható foganatosítási alakna! az ernyő a gazeszerű (a) szövetből all, melynek szemei a külső körvonaltól számított megfelelő, különböző helyektől, illetve távolságoktól kezdve kívülről befelé szabályos vagy szabálytalan módon sűrűsödnek. A tetszés szerinti körvonalat a szövei (b) drótfoglalata létesítheti és rögzítheti. A befestés a terepben főkép érvényre jutó színekben, pl. sárga, zöld, barna, stb. színnel, bizonyos skála szerint sablonszerűén történhetik, hogy mimikriszerű hatást érjünk el. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a rácsszerű ernyő három egymás MDAHIBAS
