76505. lajstromszámú szabadalom • Átlátszó festett szövetből álló láthatóság ellen való fedezéket képező ernyő
Megjelent 1920. évi május hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76505. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Átlátszó, festett szövetből álló, láthatóság ellen való födözéket képező ernyő. LINNEKOGEL JULIUS FESTŐMŰVÉSZ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1916 december hó 15-ike. Ajánlották már átlátszó, festett szövetből álló ernyőknek láthatóság ellen való födözékként való használatát. Az eddigi védőernyőkre rendszerint fákat, bokrokat stb. festettek, oly célból, hogy az ernyők maguk is a környezethez bozzásímuljanak. Az ilyen ernyők nemcsak hogy könnyen észrevehetők voltak, hanem a mögöttük levő személyeket vagy tárgyakat sem tették láthatatlanokká. Az ernyő mögött levő test mindig sötétebb rész, úgyszólván árnyék alakjában volt látható és a személyek vagy tárgyak mozgásánál ez az elmozduló sötétebb rész már nagy távolságról és szabad szemmel is fölismerhető volt. Kzzel szemben a találmány tárgyát képező védőernyővel úgy az ernyő mögött levő személyeket és tárgyakat, mint magát az ernyőt is teljesen láthatatlanná tehetjük. Ezt azáltal érjük el, hogy az ernyőszövet sűrűsége kívülről befelé folytonosan vagy fokozatosan fokozódik. A szövetsűrűség fokozása emellett a szemek folytonos vagy fokozatos sűrítése által vagy több szövetrétegnek egymás mögött való elrendezésével érhető el, mely rétegek föliiletét a szemsűrűség fokozásával koncén- j trikusan csökkentjük. A találmány tárgyánál tehát a személyek és tárgyak képének úgyszólván rácsszerű fölosztását érjük el, mely a tulajdonképeni tömegeket, illetve a kép magvát jelképező részekre is kiterjed és itt a fokozott rácssűrűség által a tulajdonképeni árnyékhatást' megszűnteti. Ezáltal tényleg elérjük, hogy úgy az ernyő, mint a mögötte levő személyek még kis távolságról és távcsővel sem ismerhetők föl. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány tárgyát képező ernyő két foganatosítási alakját nézetben mutatja. Az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál az ernyő a gazeszerű (a) szövetből áll, melynek szemei a külső körvonaltól számított megfelelő, különböző helyektől, illetve távolságoktól kezdve kívülről befelé szabályos vagy szabálytalan módon sűrűsödnek. A tetszés szerinti körvonalat a szövet (b) drótfoglalata létesítheti és rögzítheti. A befestés a terepben főkép érvényre jutó színekben, pl. sárga, zöld, barna, stb. színnel, bizonyos skála szerint sablonszérűén történhetik, hogy mimikriszerű hatást érjünk el. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a rácsszerű ernyő három egymás I MDAHIBAs
