76490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsképzőnek anhidritből való előállítására
Megjelent 1920. évi május hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76490. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás habarcsképzőnek anhydritből való előállítására. HARTNER FRITZ IGAZGATÓ BAD HOMBURGBAN. A bejelentés napja 1918 április hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 julius hó 18-ika. A gipsztelepekben hatalmas mennyiségekben fordulnak elő anhydritek, melyeket eddig habarcscélokra nem lehetett földolgozni. Az anhydrit, vagyis a gipsz vízmentes módosulata egymagában a legfinomabb őrlés mellett sem ad kielégítően lekötő és megkeményedő anyagot. Ha finom anhydritlisztet vízzel hozunk össze, akkor csak 30 óra múlva áll be gyenge, lényegileg még sak kiszáradási folyamaton alapuló lekötés. Az ütés vagy gyömöszölés álatl való megmunkálással elérhető szilárdság is oly csekély, hogy az anhydritnek az építőiparban habarcsképző gyanánt való minden alkalmazása ki van zárva. Tettek ugyan már többféle kísérletet, hogy az anhydritnek hozzáadagolások által megkeményedési képességet kölcsönözzenek, eddig azonban gyakorlati eredmény nélkül. A bejelentő azon meglepő megfigyelést tette, hogy finomra megörölt anhydrit alkálikus anyagok által habarcsképzővé alakíttatik át. Ha az anhydritkőzetet alkálikusan ható anyagokkal együtt őröljük meg és pedig már igen kis mennyiségek elegendők, akkor a holt termékből néhány óra alatt lekötő és jól megkeményedő habarcsanyag válik. Jelen találmány tárgyát ezek szerint az j képezi, hogy anhydritet alkálikus anya| gokkal való együttes megőrlése által habarcsképzővé alakítunk át. Ilyenek gyanánt az alkáli — és főkép a földalkálioxydok, illetve — hydroxydok jönnek tekintetbe. Első sorban kalcium- és magnéziumoxyd, illetve mészhydrát és magnéziumhydroxyd nevezendők meg. így pl. már 2.5% kalciumhydroxyd azt idézte elő, hogy az anhydritliszt lekötési ideje négy, legföljebb hét órára szoríttatott le és hogy a keletkezett habarcsképző már 24 óra után 7—8 kgcm2 húzószilárdságot, három nap múlva 12 kgcm2, 7 nap múlva 20 kgcm2 és 28 nap múlva majdnem 30 kgcm2 húzószilárdságot mutatott. Emellett ezen értékek beöntés útján készített kísérleti darabokra vonatkoznak. Beverés útján való megmunkálásnál 3 rész homokkal való keverék is 7 nap múlva 200 kgcm2 nyomószilárdságot adott. A mészhydráthozzáadagolás mennyisége 5 és még több százalékra növelhető. A szilárdsági eredmények ez esetben nem lényegesen változnak. Annál meglepőbb, hogy már a kényelmesen kapható anyag csekély hozzáadagolása is a hasznavehetetlen anhydritből nagyértékű kötőanyagot létesít. Égetett mész, illetve mészhydrát heI ( NYOMDAHIBA^
