76479. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító berendezés

gép alsó nyomása., ahogy előbb föltételez­tük, 100 mm. vízoszlopra síilyed, akkor az égőanyagtükör és íúvókatorkolat kö­zött lévő magasságkülönbözet folytán a íúvókatorkolatra 100—50 = 50 mm. víz­oszlopnyi alsó nyomás, tehát oly nyomás hat, mely lényegesen csekélyebb, mint az alul ható alsó nyomás fele. A találmány tehát hatásos eszközt nyújt, hogy mester­séges módon az alsó nyomást annyira le­szállíthassuk, hogy kellő égőanyagkeve­rék képződése minden magassági hely­zetben lehetővé váljék, illetve a lég- és égőanyagsúly között való viszony azonos forgásszám mellett állandónak, illetve közel állandónak megtartható legyen. A találmány tehát abban áll, hogy a fúvó­­katorkolat az elgázosító égőanyagszint jé:­­hez képest oly magasan fekszik, hogy az égőanyagtiikör és íúvókatorkolat között lévő magasságkülönbözet az alsó nyomással szemben ható, oly nagy, állandó nyomásoszlopot szolgáltat, hogy nagyobb magasságban az égőanyag hozzáfolyása a csökkentett légsúlynak megfelelő mértékre szállíttatik le. A mellékelt rajzban az 1. ábrán a találmány tárgyának példa­kép vett foganatosítási alakja, sémásan van föltüntetve, a 2. és 3. ábrákon az 1. ábra A—B és C—D vonalai szerint veti metszetek lát­hatók. (1) az elgázosítófúvóka légcsöve, mely­­megfelelő nagyságú áramlási ellenállás létesítése céljából hosszúnak van mére­tezve. (2) az égőanyagot beszívó eső. amelyen át az égőanyag a (3) égőanyag­tartályból a fúvókába szivatik. A rajz­ban föltüntetett foganatosítási példa sze rint a (2) égőanyagcső a (4) fúvókatágu­­lásba torkol, mely pl. kónikusan szűkül és az égőanvag-légkeveréket az (5) ke­verőkamrába favatja, amelybe a légbe­áramlás célszerűen szabályozható. Az (1) légfúvóka pl. mint forgó tolóka három (8) átbocsátónyílással a keveréklevegő beömlése számára és az (5) keverőkamra mint a forgótolóka tokja van kiképezve (2. ábra) úgy, hogy a.z (1) légcső elforga­tása által a levegő beömlésére való (8) nyílások szűkíthetők vagy tágíthatok. Hogy az égőanyag hozzá vezetését is sza­bályozhassuk, pl. három (2) égőanyag­hozzávezetőeső (3. ábra) van elrendezve, melyek a (9) tokba torkolnak, mely az (1) fúvókacsövet körülveszi és a fúvókacső­­vel kapcsolatban forgótolókát képez. Az (1, 9) forgótolóka kiképzése az égőanyag hozzá vezetése, céljából úgy van eszkö­zölve (3. ábra), hogy ha a. (8) nyílások zárva vannak, az égőanyagot bevezető nyílások egyike félig nyitva, van (üresen forgó fúvóka), míg, ha a (8) nyílások félig vannak nyitva, az égőanyagot be­vezető nyílások közül az egyik egészen és a másik kettő félig nyitott helyzetben van, ellenben, ha az összes (8) nyílások nyitva vannak, a két munkafúvóka is nyitva van. Az elgáizosítóberendezés működése ma­gából a leírásból adódik. A nagy áram­lási ellenállású légcsövön belül alkalma­zott. (4) fúvókatágulás által, amelybe az égőanyagot beszivatjuk, a levegő áram­lási ellenállása a fúvókacsőben helyileg leszál 1 íttatik és ezáltal az alsó nyomás a fúvókatorkolatnál még jobban leszállít!«­­tik és a beszivatott égőanyagmennyiség nagy magasságokban csökkentetik. Mert. nagy magasságokban a ritkított levegő csekély áramlási ellenállása folytán a fúvókacsőben és a fúvókatorkolatban való légsebesség közötti különbség kisebb lesz, mint kisebb magasságban és ennek folytán fönn kevesebb égőanyag szivatik be, mint lenn. Az elgázosítóberendezésnek jelen ta­lálmány értelmében való foganatosításá­nál az égőanyag (x—x) szintjét legalább 20—30 milliméterrel kell lejebbre he­lyezni, mint a fúvóka. torkolatát, hogy ki­elégítő hatást érhessünk el. Ssabadalmi igények. 1. Elgázosítóberendezés, azáltal jelle mezve, hogy a íúvókatorkolat az elgá-

Next

/
Thumbnails
Contents