76459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes ércek és földek földolgozására
- 3 -érceinél azon szintén műszaki előny áll fönn, hogy az erőgáztermelés az eljárást különösen gazdaságossá teszi és oly ércekből, melyek leginkább kéntartalmuknál fogva rendkívül nehezen kezelhetők, közvetlenül jól kohósítható, bizonyos körülmények között már részben redukált, dúsított ércterméket kapunk. Emellett azonban a bitumenes ércekben * sokszor tartalmazott kén nem megy veszendőbe; hanem mint ilyen kitermeltetik. A szóba kerülő mennyiségeknél ennek nagy közgazdasági jelentősége van. A mellesleg kitermelt kátrány-, olaj- és ammőniákmennyiségek is figyelemre méltók. Elválasztásukhoz a gáz- és kokszolási iparban szokásos munkamódszerek alkalmazandók. Timföld- és vastartalmú ércek maradékai különösen még kerámiai termékekké, építőkövekké vagy effélékké dolgozhatók föl. Ezen célból a hamu agyaggal köttetik, esetleg alkalmas aprítás után és a sajtolt darabok oly hőmérsékletnél, mely az illető darab használati céljának megfelel, égettetnek. így pl. egyszerű falkövek a megszilárdulásig, téglák a zsugorodásig, tűzálló kövek pedig a zsugorodás megszűntéig égettetnek. Timsó és hasonló ércek, melyek kálit tartalmaznak, miután a káli a maradékban dúsított tnenynyiségben van jelen, trágya előállítására szolgálnak és ezen célból a maradékok pl. őröltetnek mésszel. Az elgázosított több fémoxydot, pl. aluminium- és vasvegyületeket tartalmazó bitumenes ércek további vegyi földolgozásáról a következőket kell megemlíteni. A hamumaradékot esetleges előzetes mechanikai koncentráció, nedves vagy mágneses elkülönítés után savanyú föltárásnak vetjük alá. Erre kénsav vagy biszulfát szolgál. Az oldatlan anyagból lehúzott vagy leszűrt sóoldatot azután ammóniákkal lecsapatjuk és az aluminium- és vashydroxydból álló csapadékot az ismert timföldtisztító eljárások egyike szerint timföldre és vasoxydra választjuk szét. Különösen az alkálikus szétválasztásra kell gondolnunk. Ez különben már akkor kezdődhetnék, még mielőtt az ammóniákkal való lecsapatás eszközöltetik, amennyiben a kénsavas vegyületek egyszerűen izzítás által a kénsavtól megszabadhatnak, azután közvetlenül alkáliömlesztésnek vagy forró alkálival való oldásnak vettetnek alá. Az ammóniákkal való lecsapatás anyalúgjából pedig a /íellesleg képződött ammoniumszulfátot kapjuk. A savval való föltáráshoz különösen kedvező, hogy az elgázosítási hamu keletkezése folytán redukáii alakban, a vas tehát mindenesetre oxydul alakjában van jelen. Legkedvezőbb és az új eljárás szerint kapott kevert hamumaradék állapotának épp előnyös az ammoniáktimsóval való vastisztítás. A kovasavtól és a föl nem tárt anyagtól megszabadított Kitárandó anyagot semleges alakban ammoniumszulfátoldattal melegben cserebomlásnak vetjük alá, a kikristályosodott tiszta ammoniáktimsóból ammóniákkal aluminiumhydroxydot választunk le. Az így keletkező ammoniumszulfátmaradéklugok, amennyire szükséges, a kikristályosítási tisztításhoz használtatnak föl, egyébként szilárd ammoniumszultárra dolgoztatnak föl. Hogy ezen munkamódnál a mész által lekötött kénsav kárba ne vesszen, a vegyi földolgozást továbbá kénvisszanyeréssel kötöttük össze. Eszerint a vasammoniáktimsóanyalúgot, amelyből a tiszta amtnoniáktimsót kikristályosítottuk, égetett mésszel ammóniák fejlesztése céljából hevítjük, azután szénnel keverjük és izzítjuk. A közben keletkező szulíidok szénsav által megbontatnak a fejlesztett kénvegyületek kénsavvá alakíttatnak át és a szénsavas mészből és vasból álló maradék a nagyolvasztóba vezettetik. Hogy az anyalúg bepárologtatását megtakarítsuk, ahhoz eleitől fogva is adagolhatunk égetett meszet. A részletekben az említett különleges vegyi földolgozási módszer a következők szerint alakul. A hamumaradékot finomra megőröljük ahibÁs
