76457. lajstromszámú szabadalom • Légi jármű

— 2 — leinzi. hogy a hátrafelé irányított fegyvert az egyik vagy mindkét oldalsó csónakba helyezzük és hogy az illető oldalcsónak­nak a fegyvert fölvevő hátsó vége annyira mélyen van elhelyezve, hogy a törzs alsó széle alatt lehessen tüzelni, úgy hogy mindkét oldal felé szabad kilövést kapunk. A lőfegyvernek az oldalcsónakok egyikébe való ily beépítésével különben még meg van az a lehetőségünk is, hogy vele szii­­ség esetén a törzsben hátul beépített gép­fegyvert a fölülről és hátulról jövő táma­dás kivédésében hathatósan támogassuk. A találmány tárgya a csatolt rajzon két kiviteli alakban van föl tüntetve. Az 1. ábrán a légi. jármű egyik kiviteli alakjának oldalnézetét, a ábrán pedig föliilnézetét szemléltet­tük. A 3. ábrán egy második elrendezés előlné­­zete van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a középső (a) törzstől kétoldalt a (b, bl) csónakok vannak elrendezve, az egyik (b) csónak előre irányított ¿g) lő­fegyvert tartalmazza. A nem ábrázolt haj­tócsavar a csónak hátsó végén van elren­dezve. A másik (bl) csónaknál a nem rajzolt csavar elöl van elrendezve, míg a (d) lőfegyver hátrafelé van irányítva. Egy további szintén hátrafelé irányított (e) lőfegyver a törzsbe van beépítve. A találmány szerint a (bl) csónak hátsó vége annyira le van sülyesztve, hogy a (c) erkély létesül, amelyről a lövész a (d) lőfegyvert álló vagy térdelő helyzet­ben úgy kezelheti, hogy az (a) törzs alatt mindkét oldalról keresztültüzelhet. A (d) lőfegyver tehát dacára annak, hogy első sorban alulról jövő támadások kivédésére van szánva, a (c) erkélyről nézve fölül van beépítve, úgy hogy a (d) lőfegyver számára is ugyanazok az előnyök adód­nak a kezelésnél, mint a többi fölül beépí­tett (e) és (g) tiizelőfegyverek számára. A (d) lőfegyver kilövési körzete az 1. és a 2. ábrán eredményvonallal van je­lölve: főleg a 2. ábrából tisztán látható, hogy a mindkét oldal felé szabad löterii­let 180c-nál nagyobb szögre terjed. Az 1. és a 2. ábra szerint a (c) erkélyen álló lö­vész a gömb negyedrészénél nagyobb te­ret lőhet be. Ehhez még hozzájárul az a lehetőség is, hogy a hátulról és fölülről támadó ellenfelet is tűz alá veheti, ami ál­tal az (e) gépfegyver támogatása is le­hetséges. A légijármű tüzelésre való készsége te­hát a találmány szerint jelentős mérték­ben növeltetik. Ehhez még az is hozzájá­rul, hogy a törzsnek az eddigi elrendezé­seknél szükséges gyöngítése, melyet az alsó gépfegyver lőterületének létrehozása céljából a törzsben kiképezett fenéknyílás okozott, szintén elmarad. Ahelyett, hogy csak az egyik (bl) csó­nak hátsó végét erkélyszerűen képeznők ki, adott esetben mindkét oldalsó csóna­kot vagy még nagyobb légi járműveknél több oldalsó csónakot is képezhetünk ki megfelelően. A találmány további kiviteli alakja sze­­rint az a dobogó, amely az alulról, hátul ról jövő támadással szemben harcoló lő­fegyvert fölveszi, magában véve külön test gyanánt van kiképezve, pl. a 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknak megfelelően Ebben az esetben ez az (f) dobogó az (a) törzs alatt oly távolságban van elren­dezve, hogy a szükségeltetett kilövés mindkét oldal felé biztosítva legyen. Szabadalmi igények. 1. Légi jármű, hátulról és alulról jövő tá­madás kivédésére szánt gépfegyverrel, azáltal jellemezve, hogy ezen gépfegy­ver fölállítási helye a törzsön kívül oly mélyre van helyezve, hogy a törzs alatt szabadon jobbra és balra tüzel­hetünk. 2. Az 1. igényben védett légijármű foga­­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy egy vagy több oldalsó csónak hátrafelé oly módon van mélyítve, hogy a csónak hátsó végébe beépített lőfegyver számára a törzs alatt szabad fegyver számára a törzs alatt szabad kilövés áll rendelkezésre. NYOh

Next

/
Thumbnails
Contents