76442. lajstromszámú szabadalom • Javítás azbesztcement tetőfödőlemezeken
Megjelent 1920. éri április hó 29-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76442. szám. VIII/b. OSZTÁLY. Javítás azbesztcement-tetőfödőlemezeken. SMOGROVICS TESTVÉREK CÉG BAZINBAN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 28-ika. Az eddig ismert azbesztcement-tetőíödőlemezeknek az a hátrányuk, hogy egymást, mint ismeretes, csak mindennemű kölcsönös kötés nélkül simán födik át úgy* hogy minden egyes lemez külön-kiilön legalább is három helyen kell, hogy leszögezve legyen, hogy a födés szélbiztos. i 11. viharálló legyen. Ez a leszegezés azonban nemcsak nagy munkát igényel, hanem igen nagy szög- és faanyag-fogyasztást is, minthogy ehhez a födélszék nek tökéletes bedeszkázása, vagy legalább is aránylag igen sűrű belécezése szükséges, miért is az ilyen azbesztcementlemezekkel való tetőfödémnek előállítási költsége, főleg a jelenlegi nagy szög- és faanyag-árak mellett, igen nagy. A jelen találmány tárgyát már most ezeknek az eddig ismert azbesztcemen t - tetőfödőlemezeknek javítása képezi, mely javításnak az a célja, hogy ezeket a hátrányokat teljesen megszüntesse és hogy az azbesztcementlemezekkel való tetőfedést nemcsak a szög- és faanyag-szükséglet tetemes csökkentésével jóval olcsóbbá és könnyebben és gyorsabban előállíthatóvá, hanem jóval szilárdabbá és viharállóbbá is tegye. Ezt a célt a találmány értelmében azNYOMDAHIBA^ által érjük el, hogy a lemezeket nem úgy, mint eddig, símán, hanem fölső és alsó oldalon azok függélyes átlójának irányában haladó, az egymást átfedő lemezrészek megfelelő erősbítésein oldalt kiképezett fecskefarkszerű horony okkal, ellátva képezzük ki úgy, hogy egy-egy vízszintes lemezsor minden egyes lemeze az alsó oldalán lévő hornyaival mindenkor két-két a legközelebbi alsó lemezsor egymáshoz érő lemezének fölső oldalán lévő hornyokba fölülről betolható és így ezekkel kapcsolatba jön úgy, hogy az egyes lemezek a föliiletükre, tehát a tető síkjára merőleges irányban egymással összekapcsoltatnak és ily módon szilárdan összefüggő egész tetőfödelet eredményeznek, melynél csak a szegélyező lemezeket kell a födélszéken szilárdan megerősíteni (leszögezni), minthogy az így képződött tetőfödél az egyes lemezeknek és lemezsoroknak ezen egymással való kapcsolódása folytán önmagát fogja hordani. Csak esetleges viharokra és a csak szegélyező lemezein függő tetőfödél nagy önsúlyára való tekintettel biztonság céljából ajánlatos mégis egyes lemezsoroknak egymástól körülbelül 1—1.5 m. távolságokban elrendezett léceken egyes I
