76406. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földtávírási hírközlés céljaira

mágneses ellenállása legyen, miáltal nagy hatásfokot érünk el. A találmány szerinti vevőkapcsolásnak az ismertetett kiképzésű ingás átalakító­val való egyesítése útján a szóbanforgó célra oly rendszert létesítünk, mely a le­hető legnagyobb hatásfokkal működik és fe.V egyrészt nagy hatótávolságot bizto­sít, másrészt pedig a jeladókészülék üze­ntéhez csak gyenge egyenáramú áram­forrást igényel. A telefonhallgató helyett minden vál­toztatás nélkül ismert fajtájú rezgő gal­vanométert is használhatunk. Más ké­szülékek azonban, különösen regisztráló jelvevők, segédkészülékek beiktatását te­szik szükségessé oly célból, hogy ti fölvett váltóáramot mindenek előtt egyen­árammá alakítsuk át. Ilyen vevőkészülé­ket pl. a 259583. sz. német szabadalom is­mertet. A találmány szerint azonban elő­nyös, ha a telefonhallgató helyett vala­mely a drótnélküli telegrafiából ismeretes detektort veszünk igénybe, melynek kap­csait a hallgatóval vagy rezgő galvano­méterrel vagy egyenáramú vevőkészü­lékkel kötjük össze, amikor is egyirá­nyúé készülékek körülményes alkalma­zását elkerüljük. A mellékelt rajzok 10—19. ábráin a vevő- ős jeladókapcsolás néhány fogana­­tosítási alakja van vázlatosan föltüntetve és pedig a 10—13. és 17—19. ábrák kü­lönböző vevőkapcsolásokat, a 14—l(i. ábrák pedig különböző jeladókapcsolá­sokat mutatnak. A 30. ábra szerint az (u) átalakítónak kis ohmikus ellenállású príméi' tekercse közvetlenül a vevőállomás (a, b) elek­tródái közé van iktatva, míg az átalakító szekundér tekercsének köre a (t) hallga­tón és a találmány szerint beiktatott sza­bályozható (k) kondenzátoron át van zárva. A 11. ábra szerint az átalakító primér tekercsével (k‘) kondenzátor van sorba kapcsolva, míg a szekundér kör a 10. áb­rához hasonlóan van kiképezve. Bizonyos esetekben elegendő, ha csupán az elektró­dák között alkalmazunk kondenzátort. A 12. ábra szerint az (a) és (b) elek­tródák között a (k) kondenzátorral sorba kapcsolt (t) hallgató van elrendezve, me­lyet a kis ohmikus ellenállású (d) fojtó­tekercs hidal át. A 13. ábra szerint a 12. ábra szerinti fojtótekercs helyett a hallgatóval és a kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt tekercs van alkalmazva, ennek azonban csak egy része van az (a, b) elektródák között. Példaképen föltételeztük, hogy az említett tekercs két része (g, g) csúszó­kontaktusok segélyével változtatható. A 14. ábrán oly vevőállomás kapcso­lása van vázlatosan föltüntetve, melynél jeladókészülék gyanánt az 58352. sz. sza­badalom szerinti ingás átalakítót haszná­lunk.'Az ábra csupán az áramkörök el­rendezését mutatja, mely az 58352. sz. szabadalmi leírás alapján könnyen meg­érthető. Az fi) jeladóbillentyű az (e) te­leppel sorba van kapcsolva. A billentvű lenyomása alkalmával a (c) horgonv rezgésbe jut és fölváltva zárja az (m, n) kontaktusokat amikor is az (s) szekun­dertekercsben váltakozó áram keletkezik, melyet az (a‘ b‘) elektródák a földbe vagy vízbe vezetnek. A (p, p‘) egyenáramú tekercset a (59412. sz. szabadalom szerint (o) kondenzátor hidalja át. A 15. ábra szerinti elrendezés hasonló a 14. ábra szerinti elrendezéshez, azzal a különbséggel, hogy az (a‘ b‘) elektródák közvetlenül az egyenáramú tekercsről vannak elágaztatva, szék u n d érteke r es mellőzésével. Az egyenáramú tekercset a föltüntetett példában az (o, o‘) konden­zátorsorozat hidalja át. A 16. ábra szerint a 15. ábra szerinti kapcsolás lényegének megtartása mellett az egyik, (a) elektróda az (e) áramfor­rás egyik sarkához, a másik, (b’) elek­tróda pedig az egyenáramú tekercs köze­péhez van kapcsolva. Az összes ilyen kapcsolásoknál az (a’, b’) elektródák a horgony rezgésének megfelelő frekven­nyomda

Next

/
Thumbnails
Contents