76397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víznem csiráktól és vas és mangántól elektromos úton való mentesítésére
jük el a pozitív pólus mellett, hogy az áramlás az említett anyagokat magával ragadja és arra kényszeríti, hogy azok, azonos fajtájú keverék gyanánt, az anódatérben föliszapolódva részt vegyenek a körfolyamban. Ezen anyagokul azért olyan testeket kell választani, melyek elsőrendű elektromosságvezetők, mert ezek, a pozitív pólusok mellett tovahaladva, egypólusúan elektrizálódnak a vízben egyenletesen úszva és azt teljesen áthatva, az elektromosságot, tehát az oxigént, ionizáló hatásában, az egész folyadékon áthatóvá teszik. Ezeket az elsőrendű vezetőket az elektrolitikus oxigén nem szabad hogy megtámadja és ezért, minthogy a platinacsoport féméi, nagy drágaságuk miatt, itt szóba nem jöhetnek, csak szén (célszerűen likacsosan égetett elektródaszén), vagy mangánszuperoxid jönnek itt ilyen anyagokul figyelembe. A használati vagy élvezeti cél-okra való víz csírátlanítás, valamint vas- és mangánmentesítés céljából való, ezen elektrolízisének menete, a mellékelt rajz alapján vázlatosan ismertetve, a következő: A (c) cirkulációs csövek útján két cirkulációs kamra van egymással összekötve, mely kamrák az anódacellákat képezik. A (c) cirkulációs csövek hordják az (a) anódahengereket, melyekhez a pozitív elektromos áramot az (A) vezetéken át szigeteken vezetjük. Az anódafolyadék, (e)-nél belépve, az (a) hengerek körül és a (c) csöveken át a nyilak irányában cirkulál és (f)-nél elhagyja a készüléket. A vízben oldhatatlan por folytonos bevezetése a belépő anódafolyadékba, mely port esetleg iszap alakjában kivezetjük a körfolyamból, (g)-nél történik, míg (h)-n át a megelőző körfolyamból eltávozó fölösleges oxigén fecskendezhető egyenletesen be. Minthogy a jelen víztisztítás művelete az oxigén ionjaival való oxidáción alapszik, azért a katódacella egyszerűbben van kiképezve, mint az anódacella. A katódafolyadék (i)-nél lép be a katódacellába, a (b) katódalemezek mentén tovahalad és (k)-nál kilép a katódacellából, tnire a képződött hidrogén elkülönítése után, a körfolyamba, vagy az eredeti folyadékba jut vissza, vagy pedig nyugalomban marad. A (b) katódalemezekhez a negatív elektromos áramot, a (k) vezetéken át, szigeteken vezetjük. Az anóda- és katódacellákat a (d) diafragmák választják el egymástól. A víz a szenet vagy barnakőport, föliszapolás alakjában, a megelőző körfolyamból kapja a tisztított vízből való leülepedés után; a vízhez kielégítő mennyiségben, 15-*—20 térfogatszázalékban, adjuk azt, mire a víz, gyors áramban, keresztülfolyik az anódatéren és mire elhagyja a készüléket, az elektrolízisnek egypólusúan elektrizált, föntemlített anyagok közvetítésével ionizált oxigénje segélyével, valamennyi részében oxidálva és csíramentesítve van. Az előzőleg oxidulvegyületekként föloldott fémek, oxidokként, teljesen ki vannak belőle csapva, és pedig oxidhidrátokként, melyeket le lehet iszapolni. Ha szükséges, a vizet kavicson megszűrjük, mire a víz teljesen tiszta, csíráktól és fémoxiduloktól mentes. Az elektromos áramban nagyobb megtakarítás elérésére célszerű a kis mennyiségű eltávozó oxigént szintén visszavezetni a körfolyamba. Az elektromos áram fogyasztása rendkívül csekély, dacára az anódafolyadék csekély súlytartalmának, minthogy az elektródafölületek rendkívül nagyok és az eltávolítandó anyagok mindig csekély mennyiségekben vannak jelen. A mindennemű víz tisztítására való jelen eljárásnál az elektrolízishez szükséges valamennyi készülékberendezés tetemes kisebbítése, úgyszintén, szükség esetén, az elektromos erő tetemes megtakarítása érhető még el azáltal, hogy nem az összes vízmennyiséget hagyjuk keresztülfolyni az anódatéren, hanem a vízmennyiségnek csak azt a részét, mely a pornak, itt célszerűen dara alakjában, a megelőző munkamenetből való visszavezetésére szolgál. Ez a víz az elektrolitikus tiszti-