76385. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőjárműveknek magánjáró szánokká való átalakítására

_ 2 — alsó oldalán rögzíttetik. A (15) hátsó tal­pak a (2) mellső talpaknak megfelelően képeztetnek ki, de hátul villaalakban vég­ződnek. A (18) villanyílásokba a (3) hajtó­kerekek kapaszkodnak és ily módon jó­formán egy második támpontot alkotnak, mely a hátsó talpakat elforgató erőket, amelyeket menetállások hozhatnak létre, fölveszi és ezzel a (16) tengely végeit haj lássál vagy töréssel szemben bizto­sítja. A (15) hátsó talpak hasonló módon, mint a (2) mellső talpak, vastagított (15') középrészükön a (19) tartóállványt tart­ják, melynek a (16) haránttengellyel ösz­szekötött (20) hüvelyvége magasságban beállítható, oly célból, hogy a csúcskere­keknek a földbe hatoló mélységét azon útföliilet keményre fagyott, jeges, vagy erősen behavazott állapotához képest lehessen beállítani, amelyen a szán halad. Ezen célból a talp megerősítésére szol­gáló (20) hüvely a (19) állványban hosz­szant vezetett (21) csap fölső végét al­kotja, amelynek középrésze (22) csavar­orsó gyanánt van kiképezve. Ez utóbbin a (19) állvány (23) kimetszésében tengely­irányú mozgás ellen biztosított (24) csiga­kerékanya van elrendezve, mely a leve­hető (25) kéziforgattyú útján működte­tendő (26) csigával az egyik vagy a má­sik értelemben forgatható, ami által a (22) csavarorsó, illetve a járműkeret hátsó része és ezzel a (3) hajtókerekek emel­hetők vagy sülyeszthetők. A (3) hajtókerekek vagy külön csúcs­kerekeket alkotnak, amelyek a motoros járműnek szánná való átalakításánál a közönséges hátsó kerekek helyébe helyez­tetnek, vagy pedig a hátsó kerekek úgy képezhetők ki, hogy nyomólégabroncs esetén a futóköpeny levétele után, vagy pedig vasabroncsnál a futókoszorú fölé csúcsokkal ellátott hajtókoszorút lehes­sen helyezni. A hajtókerekek vagy hajtókoszorúk ke­resztmetszetben tetőalakúak, azaz csúcs­ban végződnek (4. ábra) és célszerűen he­gyes (3') lapátokkal vannak ellátva, ame­lyeknek szélessége a kerékkoszorú szé­lességével megegyezik. A csúcsban vég­ződő lapátok alkalmazása folytán a hajtó­keréknek nagy támadóképessége van, míg a csúcsban végződő keresztmetszet folytán a hó a kerékkoszorúhoz nem ta­pad hozzá, ami által a lapát hézagai nem is dugulhatnak el. A berendezés nagy fáradság nélkül, rö­vid idő alatt egyetlen személy által a mo­toros járműre szerelhető vagy onnan le­vehető és mindig a járművel hordható, úgy hogy az illető automobil szükség ese­tén rögtön magánjáró, kitűnően kormá­nyozható szánná alakítható át. Szabadalmi igények. 1. Berendezés erőjárművek átalakítá­sára magánjáró szánokká, jellemezve a (2, 15) szántalpak és (3) csúcskere­kek által, amelyek az erőjármű hátsó kerekével fölcserélhető különálló ke­rekeket, vagy pedig a hátsó kerekekre föltehető koszorúkat alkotnak, míg a (2, 15) szántalpak elől közvetlenül a (7) mellső tengely (6) kormánycsap­jára és hátul a (3) csúcskerekek kör­zetében a (17) járműkereten vannak megerősítve. 2. Az 1. igényben védett berendezés fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (2, 15) szántalpak egy-egy (4, 19) állványt tartanak, mely állvá­nyok fölül az (5, 20) hüvelyben vég­ződnek és amelyek segélyével a (2) •mellső szántalpak a (6) kormány csa­pon és a hátsó szántalpak a (17) jár­műkereten elrendezett külön (16) haránttengelyen vannak megerősítve. 3. Az 1. és a 2. igényben védett beren­dezés foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a (15) hátsó talpak (19) állványa a magassógirányban meg­hosszabbítható vagy rövidíthető, oly célból, hogy a (3) csúoskerekek behato­lásának mélységét a bejárandó út mindenkori állapotának megfelelően szabályozhassuk. 4. A 3. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve.

Next

/
Thumbnails
Contents