76365. lajstromszámú szabadalom • Vízhűtésű salaklekaparó- és vándorrostélytüzeléshez

Megjelent 1920. éri április hó 29-én. MAGYAR KIRÁLYI 1 SZABADALMI LEÍRÁS 76365. szám. II/c. OSZTÁLYVízhűtésű salaklekaparó kés vándorrostélytüzelósekhez. IBACH PÉTER MÉRNÖK DÜSSELDORF-GERRESHEIMBEN. A bejelentés napja 1918 julius hó 4-ike. Elsőbbsége 1916 december hó 20-ika. SZABADALMI HIVATAL. A jelen találmány vándorrostélyos tüzelésekhez való, vízhűtésű salakleparó késre vonatkozik, melynél a hűtővíz vezetésének új módjával jobb és egyenletesebb melegelvezetést ériink el a veszélyeztetett helyektől, mint az ikmert vízhűtésű salaklekaparó késeknél. Eddig á hűtővizet az egyik oldalon bevezették a salaklékaparó kés üregébe, a másik oldalon pedig elvezették abból. Ekkor a. kések gyakran, főleg széles kiMtel eselón, a. kielégítő vízbevezetés dacára, egy helyen keresztülégtek, vagy fölrobbantak. Ez a kazánüzemben kellemetlen zavarokat okozott. A jelen találmány szerint a hűtővizet a lekaparó kés üregében fekvő, ennek duzzasztó élével párhuzamos csövön át egyenletesen fecskendezzük! a duzzasztó élhez úgy, hogy valamennyi veszélyeztetett helyet azonos hőfokú vízzel egyenletesen hűtünk és ezzel egyenletes melegelvezetést biztosítunk valamennyi helytől. A hűtővíz elvezetése azután az üreg hátsó részében elrendezett elvezető csövön át történik. Az ezen hűtő víz vezetéssel elért, a lekaparó kés egész hosszában egyenletes melegelvezetésnél elkerüljük, hogy egyes helyek lényegesen jobban melegedjenek föl és gyorsabban tönkre menjenek, mint egyéb helyek. A salaklekaparó kés élettartama tehát jelentékenyen fokozódik. A mellékelt rajzon az új salaklekaparó késnek foganatosítási példája van bemutatva. Az 1. ábra annak hosszmetszete, a 2. ábra fölülhnéziete, részben vízszintes metszete és a 3. ábra mellső részének nagyobb léptékű hosszmetszete. Az (a) támasztó orrok tartják a (b) üreges lekaparó kést, melynek üregében, duzzasztó élével párhuzamosan, az egész hosszában fecskendező nyílásokkal (fúvókákkal) ellátott (f) cső van elrendezve. Ehhez a csőhöz a hűtővizet a közepén, a (d) csődarab útján hozzácsatlakozó (c) cső vön át vezetjük. A hűtővíz a (b) kés egész hosszában egyenletesen fecskendeztetik a kés duzzasztó élére és azután az üreg hátsó részében elrendezett, (h) és (i) nyílásokkal ellátott (g) elvezetőcsőbe folyik, melyből azt a (k) csődarabokon és az (1) csövön keresztül lehet elvezetni.