76325. lajstromszámú szabadalom • Megerősítőszerkezet a túlhevítő csőfejeknek nedves gőzelosztó, illetve forró gőzgyüjtő csövekhez való hozzászorítására szolgáló keresztdarabok tartószögeinek megerősítésére

— 96 — mel van összekötve. Itt (al) és (a2) (3. ábra) jelöli ezeket a-csőfejeket, melyeket közös (b) keresztdarab szorít a (c) elosztó-, illetve gyűjtőcsőre. A két odaszorítani helyen a (c) cső természetesen a szükséges átvezető nyílásokkal van ellátva. A (b) keresztdarabot viszont (d) szög tartja, mely ebben a példaképen vá. lasztott esetben a (c) csövet az ellenkező oldaon körülvevő kengyelalakú (f) szorítódarabbal közvetve van összekötve, nevezetesen a (b) keresztdarabra merőlegesen fekvő (g) keresztdarab közvetítésével, mely az (f) kengyellel csavaranyákkal van összekötve. A (b) keresztdarabot tartó (d) szöget tehát az (f) kengyel és a csavaranya tartja. A (b) keresztdarabnak az (al, a2) túlhevítő csőfejekre való rászorítására a (cl) szög szabad végén lévő (i) csavaranya szolgál. E csavaranya meghúzásakor az (al, a2) csőfejek szorosan rényomódnak a (<') csőre, ill. az illető átvezető nyílásokra, mikor is teljesen gőzzáró kapcsolat létesül a (c) cső és az (1) túlhevítő-elemek közt. A túlhevítő, elemek végeit (11, 12, 13) (2. ábra) jelölik. Ezek a közös (al, a2) csőfejekhez vannak kapcsolva. Míg a most ismertetett foganatosítási példánál csak egy (d) tartószög van alkalmazva és az összeköttetés ezen szöges az (f) kengyel közt közvetett, addig a 4—(>. ábrák olyan foganatosítás! példát ábrázolnak, melynél két tarfószög van alkalmazva és ezek közvetlenül vannak Öszszekötve az (f) kengyellel. A (c) csövet ismét a tartószögekkel ellentétesen körül, vevő (fl) kengyel itt, végeit két (dl, d2) szögbe megy át, melyek az ebben az esetben kb. négyszögletesen alakított (bl) keresztdarabot tartják. Ezen keresztdarab két sarka a (dl, d2) szögekkel van összekötve, míg másik két sarka az (al, a2) túlhevítő csőfejekre szorul. A 7. ábra az 1—3. ábrákhoz hasonló esetet ábrázol, azzal a különbséggel, hogy az (f) és (g) részek (2. ábra) itt kb. béklyóvasszerűen vannak alkotva és a két. (fl) és a (gl) rész (7. ábra) külön szögekkel és (k) csavaranyákkal van egymáshoz erősítve. A (gl) részen, ugyanúgy, mint az első íoganatosítási példánál (1—3. ábrák), a (b) keresztdarab tartására való (d) tartószög foglal helyet. A 8. ábrán is a (c) cső úgyszólván béklyószerűen van körülvéve, csakhogy itt az illető két rész 7. ábrához viszonyítva 90°-al el van forgatva. Ez a két rész (f2) és (g2)-vel van jelölve, melyek egyik végükön szöggel és (kl) csavaranyával, 'másik végükön pedig csavaranyával és (k2) szöggel vannak egymással összekötve, mely utóbbi viszont, az (f2 és g2) részek közt, a (b) keresztdarab tartására való szöget tartja. Egyszerűbb kivitel látható a 9- ábrán. Itt a (c) csövet körülvevő rész (f3) gyűrű, bői áll, mely egyik oldalán (d3) nyúlvánnyal van ellátva; utóbbi a (b) keresztdarab tartására való tartószöget képezi. Ebben az esetben is épp úgy, mint a 7. ós 8. ábrán, egy ós ugyanazon (b) keresztdarab szolgál két túlhevítő csőfejnek a (c) elosztó, ill. gyüjtőcső illető átvezető nyílására való rászorítására. A 10. ábrán látható íoganatosítási példa lényegileg az 1—3. ábrákon láthatóhoz hasonló és attól csak abban különbözik, hogy a (d) szög (m) hüvellyel van körülvéve, mely a szöget a túlerős fölme. legedéstől és ezzel a, túlságos nagy kiterjeszkedéstől, ill. meghosszabbodástól megóvja. Elképzelhető ugyanis, hogy a (d) szög, mely a most szóbanforgó kiviteli példánál hosszabb, mint az (al, a2) túlhevítő csőfejek, jobban kiterjeszkedik, mint ezek a fejek, úgy hogy ezek és a (c) cső közt az összeköttetési helyek kissé tömítetlenek lehetnének. Hogy ezt a lehetőséget kizárjuk, a (d) szöge az (m) vé dőhüvellyel láttuk el. Ugyanez az eset a 11. ábrán látható fo. ganatosítási példánál is, mely valamenynyi többitől abban különbözik, hogy a. föntebb említett (f) (2. ábra), ill. (fl) (6. ábra), vagy (f2) (8. ábra), vagy (f3) (9. ábra) kengyelt (f4) gyűrű helyettesíti, melynek végei egymást ott átlapolják,