76314. lajstromszámú szabadalom • Készülék hanghullámok irányának meghatározására
torozott amplitudóiránnyal bíró akusztikai rezgési alakzat, pld. hangvilla szolgálhat). A találmány foganatosítási alakjainak működési módja tehát a hangfolyamattal járó mozgási folyamatok polárosságán alapszik. A találmány tárgya tehát pld. abban áll, hogy valamely polárosán ható detektort, pld. mikrofont vagy tökéletlen kontaktust úgy helyezünk el az átvivő közegben, hogy a hangfolyamat nyomó erői a detektortól távol tartatnak vagy kölcsönösen kiegyenlíttetnek, míg ezzel szemben a detektort vagy az utóbbiból és tartójából álló összalakzatot a mozgási folyamatok magukkal viszik. A méreteket előnyösen úgy választjuk, hogy az egész fölvevőkészülék az átvivő közeg általa kiszorított tömegének súlyával egyenlő súlyú legyen, úgy hogy a készülék tömegtehetetlensége megfelelő az ugyanakkora tömegű közegének és így a készülék a közeg mozgási amplitúdóit lehetőleg pontosan követi. A fülvevőkészülék forgatása utján ekkor a detektort erős vagy gyönge megszólalásra indíthatjuk és ebből az érkező hang irányára következtethetünk. A találmányt foganatosítási alakokkal kapcsolatban két példával világítjuk meg. Az 1. és 2. ábra „irányított fölvévőkészüléket" mutat, amelynél a nyomások befolyása a detektorra eliminálva van. A 3. ábra ennek olyan fajtáját tünteti föl, amelynél a nyomóerők befolyása a fölvevőkészülékre egymást kölcsönösen megszünteti. Az 1 ábrán (1) oly gyűrűt jelez, amely olyan erős, hogy kívül fölötte elhaladó nyomáshullámok a szóba jövő frekvenciákkal nem idézik elő a gyűrű deformációját. A gyakorlatban kb. 10 cm. gyűrűátmérőnél, a sugárirányában mérve egy centiméter nagyságrendű vastagság elegendő. A gyűrű belül, tetszőleges helyen polárosán működő (2) mikrofont hord, pld. rendes szemcsés mikrofont, a (3) szemcsekamrával és (4, 41 ) lemezelektrodákkal. Az (5, 5). gömbfelek a gyűrűvel együtt levegővel telt edényt alkotnak, amely a vízben bizonyos nivón megmarad, vagyis amelyet a víz tovább már föl nem hajt. A 3. ábra ugyanezt a készüléket mutatja fölülnézetben a fölső gömbiéi eltávolítása után. Ha mozgáshullám a készülékre, a kihúzott nyil irányában hat, úgy a mikrofon a rezgésképes membránban ágyazott szabad (41 ) elektróda tehetetlenségi hatása folytán megszólal. Ha a hullám a pontozott nyilak irányában hat, úgy a mikrofon nem, vagy csak igen gyöngén szólal meg. A 3. ábra (1) oly levegővel telt edény, amelyben két szemben fekvő párhuzamos (2) falon egyforma nyelek vannak elrendezve, melyek közepén az üreges kamra gyanánt kiképezett (3) súlytestet hordják. Ezen súly üregében az ismertetett (4) detektor van elhelyezve. Ezen szerkezeteknél a nyomások hatásai a detektorra, minthogy azok minden helyzetben (2, 2)-nél azonoí: fázisúak, ki vannak egyenlítve. Ha azonban az (1) edényt pld. a kihúzott nyilak irányában ható mozgási hullám ide-oda mozgatja, úgy az üreges (3) súlyt est tömegtehetetlensége folytán a nyelek egyike nyúlik, másika pedig megrövidül és ily módon a nyelekből és az üreges súlytestből álló rezgő rendszer gerjesztetik, úgyhogy a detektor is lengésekbe jut a nyilak irányában, tehát oly irányban, amelyben a detektor reagál. Ha a mozgási hullám a szakadozott vonallal rajzolt nyilak irányában hat, úgy a rudakból és súlyból álló rendszer harántirányu lengésekbe jut vagyis olyan irányban leng, amelyben a detektor meg nem szólal. Hogy az egyszerű hangvezetés befolyását a detektorra kiküszöböljük, előnyös, ha azt a rendszer egyik szimetriasíkjában erősítjük meg, amint ezt a ábra mutatja.
