76302. lajstromszámú szabadalom • Zárt elektromosgép

igen magas nyomásnál, pld. 5 atm. és ennél magasabb nyomásnál van szükség. Ajánlatos továbbá dugattyús készülékeket, 5 atm-án aluli alacsony nyomásoknál pedig a 2. ábrabeli diaphragmát alkalmaznunk. Ha arra van szükség, hogy az elektromos gépet tekintélyes, 50 m-t is meghaladó vízmélységben dolgoztassuk, akkor oly célból, hogy az (5) rotornak az olajban való súrlódása révén keletkező energiaveszteséget elhárítsuk, egy olyan szelepszeríi tömszelencekészülékeit alkalmazunk, amelynél a motorban lévő olaj nincs kitéve magas külső nyomásnak. Egy ilyen célú kivitelt tüntet föl az 1. és 3. ábra. A szelepszerii töm szelencekészülék egy rugalmas korongból, pld. az (1) bőrkorongból ál], amely kerületén a (4) csapágy testébe van behelyezve és amelynek belseje a (2) korongnak nekifekszik. Minél nagyobbra növekszik a nyomás az (a) nyílirányban, annál szorosabbra nyomódik az (1) korong a (2) tengelydúdorodáshoz és így a külső nyomással arányosan növekvő légmentes zárást érünk el a mótor belseje számára, anélkül, hogy ez a nyomás az olaj töltésre hatna. Ha a folyadék nem fejt ki elegendő nyomást az (1) korongra, pld. túlcsekély fölület vagy mélység folytán, akkor egy (13) pótrúgót (3. ábra) alkalmazunk, aminek az a célja van, hogy ebben az esetben az (1) korong mégis elegendő nyomást gyakoroljon a tengely (2) korongjára. Ha a motornak alacsony környezeti nyomás alatt, pld. a sizahad levegőn, vagy csak néhány méter mélységű vízben kell dolgoznia, akkor olyan dugattyús berendezést alkalmazunk, amilye naz 1. és 2. ábrából látható. A mótor (11) alzata ilv esetben egy (8) hengerrel van ellátva, amibe a (10) rúgó hatásának alávetett (9) dugattyú van belehelyezve. Mikor az elektromos gép belsejét meg töltjük olajjal, akkor az olaj kitölti a (8) hengert is és a (9) dugattyúnál fogva vissza szorítja a (10) rúgót. A rúgónyomáson kívül még egy közvetlen külső nyomás is hat a dugattyúra a (b) nyíl irányában-Már most a külső nyomás (a), (b) nyíl mérvétől függetlenül az olaj belső nyomása a rúgó hatása folytán mindenkor fölülmúlja a külső nyomást. A csavarágyakban elhasználódó olaj ilyképen a belső nyomás többlete következtében kifelé nyomul. Ezzel szemben a (8) hengerben lévő olaj mennyiségét a mindenkori nyomásnak a (11) dugattyúrúdon való beállításával megszabhatjuk. A már leírt diaphragma, ameily az elektromos gép oldalfalába van beépítve (3. ábra), ugyanoly módon hat, mint a (9) dugattyú. A diaphragma ugyanis elrendezése folytán akkor, amikor a gépet teleszivattyúzzuk olajjal, némi olajkészletet vesz föl, aminek az a rendeltetése, hogy az elektromos gép munkája közben a csapágyakban elhasználódó olajat kiszorítsa. Ha az elektromotort kollektorral, vagy esúsztatógyűrűkkel és kefékkel akarjuk ellátni, akkor ezeket célszerűen egy elkülönített, olaj nélküli kamrában helyezzük el. Egyébként az 1. ábrán hosszmetszetben, a 4. ábrán pedig kisebb léptékű oldalnézetben föltüntetett elektromotoron a következő berendezés van: A mótor a (6) statorból és (5) rotorból áll, amely utóbbi a (4) csapágyakban járó (3) tengelyen van. A (8) henger és az (5, 6) mótor között (7) közlekedőnyílás van. A kollektor, a csúszógyűrűk és a szerelvény a (12) légkamrában van, ahonnan a levegőt, esetleg olajat, szükség esetén a (16) csapon keresztül lehet. kibocsájtani. Fölül van a (14) légtelenítő csap és (15) feszmérő. A tokot a (17) csapon keresztül töltjük meg olajjal. A (18) tengely furat a, vezetékek elhelyezésére szolgál. 2. ábra a diaphragmát tünteti föl, ami