76294. lajstromszámú szabadalom • Hajóvontatóberendezés

- 2 — zetben való rögzítésére alkalmas berendezéssel is el van látva, hacsak nem tartjuk előnyösebbnek a csigás baj tómű mindenkori magassági helyzetének önműködő beállítását, ami annak kiegyensúlyozásával érhető el. A keretnek és a csigás hajtóműnek ez a kiegyensúlyozása ellensúly helyett célszerűen rúgóerővel is történhetik. A hajtószerkezet önműködően való beállása a magassági helyzetbe pl. a meder fenekén helytállóan lefektetett sin különböző magassági helyzeteinek megfelelően akkor is bekövetkezik, ha egyáltalában nem egyensúlyozzuk ki a súrlódócsigás hajtóművet, mert az elállítást végző erő igen nagy. A kiegyensúlyozás azonban megkönnyíti ezt az önműködő magassági beállást. A csigás hajtómű hajtása egy sor kúp. és homlokfogaskerék közvetítésével a (9) lánc útján történik. Ez a hajtómozgás azután a. két függélyes (10 és 11) tengelyre vitetik át, melyek (12, 13) súrlódó csigákat hordanak. Ez a két csiga, önmagában véve ismert módon, a vonóeszközt, pl. a (14) sint, a kellő odaszorítónyomással megfogja. Egy további foganatosítási példa van bemutatva, szintén hossz- és keresztmetszetben, a 3. és 4. ábrán. Itt a csigás hajtóművet tartó (1) keretet négy (15) kerék vezeti az egyenes, függélyes (16) síneken. Az 1. és 2. ábrán rajzolt esetben ilyen, kerekekkel való vezetés nem alkalmazható, mert a csigás hajtómű megemelése ott az (5, 6) tengelyek körül körívben történik. Ezért ott csak egyszerű csúszósarúk vannak alkalmazva. A 3. és 4. ábrán föltüntetett berendezésnél viszont a csigás hajtómű hajtására láncot nem lehet használni, mert itt a megemelés függélyesen (egyenes vonalban) történik. Ezért itt erre a célra hosszú (17) homlokfogaskerekek vannak elrendezve, melyek helytállóan vannak ágyazva és a (18) végnélküli csavar és a (19) csavarkerekek útján hajtatnak. A (20) csavartengely a hajtógéphez vezet. A (17) hosszú fogaskerekek normális (21) homlokfogaskerekekbe kapaszkodnak, melyek a csigás hajtómű megemelésekor a (17) hosszú fogaskerekek mentén eltolódnak. A csigás hajtómű megemelése ebben az esetben a (22) csavarorsó útján történik, melyet a (23) kúpfogaskerék forgat. A (24) hajtótengely célszerűen a hajóvezető állóhelyéhez van vezetve. Hogy a (17) hosszú homlokfogaskerekekből és a (21) normális homlokfogaskerekekből álló fogaskerékáttevóst elkerüljük, a hajtás úgyis kiképezhető, hogy a. hajtócsigák függélyes haj tótén gelyének fölső részét négyszögletes keresztmetszetűre készítjük és közvetlenül a (19) csavarkerekekkel kötjük össze. A csigás hajtómű megemelésekor, vagy lesűlyesztésekor azután ezek a négyszögletes keresztmetszetű tengelyrészek a (19) csavai'kerekek agyában eltolódnak. Alkalmazható a találmány akkor is, ha úszó vontató helyett kerekeken gördülő vontatót használunk, melynek sínjei a csatorna fenekén nyugosznak. Ez esetben, épp úgy, mint az úszóvontatónál, szintén fennáll annak szüksége, liogy a súrlódócsigákat stb. a vonóeszközről, azaz a sinról, leoldjuk, hogy pl. csupán a vontatóval a vontatósinről le- ós egy mellékvágányba behaladhassunk. Ha, mint a rajzolt példánál, a vontató úszótestnek van kiképezve, akkor az elállítható hajtószerkezeteket az xíszótestben célszerűen alul nyitott függélyes aknákban helyezzük el. Ennek az elrendezésnek az a nagy előnye van, hogy az úszótest jobban foghatja föl az illető vonóerőket, mint akkor, ha a hajtószerkezet az úszótesten kívül van elhelyezve. Ezeknek az aknáknak (25) falait, mint az ábrákon látható, célszerűen a vízvonal fölé vezetjük föl, hogy az aknák fölső, vízmentes elzárására ne legyen szükség. Ez az elrendezés a vontatón több hajtószerkezet egymásimögött való elrendezését is megkönnyíti. Ezek a haj tószCrkezetek azután vagy egy közös aknában, vagy több külön aknában rendezhetők el. Az ezen hajtószerkezetek függélyes elállítására való el-