76285. lajstromszámú szabadalom • Barnaszénkályha szabályozható szekundérléghozzávezetéssel

Megjelent 1920. évi április hó 13-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABAD A LM I HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 76285. szám. II/h. OSZTÁLY. Barnaszénkályha, szabályozható szekundérléghozzávezetéssel. FEYÉR GYULA OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 julius hó 25-ike. A magyar barnaszenek fűtőértékének jelentékeny részét a bennük foglalt illó­termékek képviselik. A Grittner-féle szénelemzési adatokból levezethető, hogy a leginkább használt magyar lignitek és barnaszenek fűtőértékének 36—65%-a illótermékekre (szénhidrogének) esik. A zsilvölgyi szenek fűtőértékében pl. az illótermékek 43—44%-kai, a pilis­szentiványiban 46%-kal, a salgótarjáni­ban 50-5%-kal, a tatabányaiban 52-5%­kal, a sajókazaiban 55, sőt 64%-kal stb. részesednek. Az is közismert dolog, hogy az ilyen illótermékeket tökéletesen csak úgy égethetjük el, ha minél nagyobb hő­mérsékletű tűztérben, forró másodlagos levegővel jól keverjük. A tűztér hőmérsékletét a melegkisu­gárzás csökkentésével (samottbélés) fo­kozhatjuk,. a tökéletes keveredést pedig azáltal érjük el, ha a másodlagos levegőt jó elosztással és nagy sebességgel visz­szük a tűztérbe. Ha az illótermékek nagy felszinű izzó samottfalakat érintenek, meggyuladásukat még inkább elősegít­hetjük; a levegővel való benső kevere­dést pedig — az ipari tüzelésekben szer­zett tapasztalat szerint — támogatja az, ha a tűztérből a gázokat izzó samott­tömegek határolta szűkületen (tűzpart) buktatjuk keresztül. További fontos föl­tétele az illó termékek tökéletes elégésé­nek, hogy lángjuk szabadon kibontakoz­hassék, még mielőtt a hűtött falakba ütődhetne. Minden illótermékekben bővelkedő szilárd tüzelőszer égése tulaj donképen két részben folyik le. A szilárd részek (koksz) aránylag szűk térben, a rosté­lyon nyugvó szénrétegben hamvadnak el, mig a gázak ellobbanása a kályha öblös lángterében zajlik le. A lángot éppen az égő gázak alkotják. Minél tökéletesebb és minél nagyobb hőmér­sékleten megy végbe a másodlagos le­vegő ós a gázak keveredése, annál tö­möttebb s annál nagyobb hőmérsékletű lesz a láng s annál kevésbé hajlik korom­képzésre, más szóval annál tökéletesebb lesz a gázak égése. Az elmondottakon kívül azonban, ha a rendelkezésünkre álló tüzelőszereket racionálisan akarjuk fölhasználni, nem hagyható figyelmen kívül a levegővel való okszerű gazdálkodás kérdése sem. Tudott dolog, hogy a. nagy légfölösleg a tüzet hűti és ennek következtében az

Next

/
Thumbnails
Contents