76284. lajstromszámú szabadalom • Folytonos tüzelésű barnaszénkályha
el az öblös hamutértől (H). (A) tűztér (D) tüzelőajtón, "(H) hamutér az (S) légbevezetőszeleppel fölszerelt (K) hamuajtón keresztül közelíthető meg. (T) töltőaknából a szenet a (B) külső és (C) belső falból alkotott s a másodlagos levegővel hűtött betápláló tölcsér vezeti a tüzelőtérbe. A füstgázak a bélés erőteljes horizontális tűzparttá kiképezett fölső részének szűkített áttörésein keresztül jutnak a fűtőcsövek (F) tágasabb öblébe. E megoldás célja áz éghető gázak tökéletes keveredésének és meggyuladásának elősegítése mellett, a csövekben lefolyó után égéshez, a szabadlángkifejlődés minél jobb biztosítása. A középső kúprostély ezúttal is (G) tartótányérból, (R) fésűszerű rostélyból és ezt peremén él fogva a tartótányérhoz szorító alsó fölszinén bordázott (Y) süvegből áll. Ezeket az alkotórészeket azonban ezúttal nem tömör csap, hanem vastagfalú gázcsőből való üreges tengely (L) foglalja össze, olyformán, hogy (G) tartótányér agyával (L) üreges tengely leesztergályozott végére támaszkodik, míg (V) süveget belsőmenetű kupak szorítja le. (L) tengelynek a (V) süveg és (G) tányér közötti részén néhány elég bő keresztfúrás van, melyeken keresztül a rostélv szárán beszívott levegő a, kúprostély belső üregébe szétáradhat. A beáramló levegőnek a rostély alá való juttatása céljából (G) tartótányér peremén egymásba kapcsolódó vízszintes és függélyes kivágások vannak (Z), amint az a 2. ábra függélyes metszetéből és a 3. ábra föliilnézetébol kiviláglik. E kivágásokat az (R) rostély fölfekvő fölszine szögbehajló apró csatornákká egészíti ki, amelyeken a bevezetett levegő, az egész középső rostély ós szárának hatásos hűtése mellett, jut a rostélvok alá. A priinér levegőnek a középső rostélyon keresztül vezethető mennyisége úgy van megszabva, hogy a rostély megbízható hűtését s a kályha mérsékelt égését akkor is biztosíthatjuk, ha az (S) szelepet avatatlanságból egészen elzárták volna. A javítás másik részét a (T) töltőaknát hordó (C) belső betápláló tölcsér — a hullámosfalú (B) külső betápláló tölcsérnek, a tűzpróba (P) külszine fölé emelkedő élét elborító — visszahajló pereme képviseli, amely a fűtőcsövek (P) között helyetfoglaló szemölcsökre támaszkodik. E szemölcsök egyúttal a töltőakna rögzítésére való csavarok fölvételére is szolgálnak. Megfelelő vastagságú alátétkarikák alkalmazásával a (G') tölcsér visszatüremlő pereme ós a tűzpoha pereme közötti hézag s vele a tűztérbe vezetett másodlagos levegő minimuma a fölhasznált szénben foglalt éghető illótermékek menynyi ségéhez képest változtatható. A másodlagos légbevezetőszerkezetnek ez a megoldása, párosulva az ugyancsak centrális elrendezésű primérlégbevezetéssel, biztosítja a tüzelőtér egyenletes levegővel való elárasztását s ezzel az éghető gázak jó keveredését. A masszív harizontális tűzpart izzó tömegével s a csövek irányába eső szűkített áttöréseivel, a keveredés tökéletességét s a még el nem lobbant gáztömegek meggyuladását csak fokozza. E sízerkezet egy további előnye az, hogy a.másodlagos levegőt (a (C) tölcsér viszszahajló pereme mentén) a kályha fűtofölszinének ama tájékáról kapjuk, amelyen a közbeeső csőnyakak hatása folytán a belépő levegő már eleve is a legjobban előmelegíttetnek tételezhető föl. Másrészről nyilvánvaló az is, hogy a másodlagos légbevezető hézagon beszívott levegő, a légmozgásnak különben legroszszabbul föltárt csövek és az akna töve felé, számottevő légmennyiségeket sodor magával, ami egyfelől a fűtőcsövek exponált nyakának, de másfelől a töltőaknának is jobb hűtését vonja maga után. Szabadalmi igényelt. 1. Folytonos tüzelésű barnaszénkályha, jellemezve a töltőakna folytatásaként tűztérbe vezető kettősfalu, másodlagos levegő hűtötte s a befutó levegő-