76276. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött mozgatható csővel bíró fegyverek

nélkül megy végbe, tehát azok sem a lö­vészt, sem a mellette állókat nem veszé­lyeztethetik. A találmány tárgyát képező, visszalö­kés által töltött és hosszú visszafutást végző csővel bíró fegyver akként van szer­kesztve, hogy a cső és a záródugattyú kö­zött a kapcsolat megszűnését a visszalökés kényszermozgásszerűen már a csőnek és záródugattyúnak a végállásba jutása előtt indítsa meg, hogy ez befejeződjék, mikor a cső és záródugattyú a végállásába ér­kezett, úgy hogy a cső most már szabadon előre mozoghasson, a záródugattyú ellen­ben mindaddig a hátsó állásában tartassék, míg a cső a mellső állásába nem jutott, mi­nek megtörténte után a záródugattyú előre­pattan és az elreteszelődése . külső erő, egy külön erre a célra szolgáló és a záró­dugattyúnak a csőből való kapcsolódása közben megfeszülő rúgó hatása alatt megy végbe. Eme fegyverre tehát minden más, hosszú visszafutást végző csővel bíró fegy­verrel szemben az jellemző, hogy a záró­dugattyúnak a csőből való kikapcsolását, vagyis elreteszelésének megszűntetését a visszalökés kényszermozgásszerűen végzi, míg a záródugattyú elreteszelődése egy külön rúgó hatása alatt, tehát az előre­toló rugóktól függetlenül megy végbe, míg más fegyvereknél az elreteszelés megszűn­tetését, vagy az elreteszelést, vagy mind­két műveletet a cső, illetve a záródugattyú előretoló rúgója végzi, mi a závárzat ré­szeinek pontos és gyors együttműködését károsan befolyásolja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ebben az esetben egyrészt az előre­toló rugókra főföladatuk (a cső, illetve a záródugattyú előretolása) mellett meg nem engedhető módon más föladatot is rovunk, másrészt pedig eme rugók az elreteszelést és ennek megszűntetését nem is végezhetik elég szabatosan, minthogy azok erejét elsősorban a főföladat teljesí­tésére kell föntartani. A csatolt rajzon a találmány tárgyát ké­pező fegyver látható, nevezetesen az 1. ábra a fegyver oldalnézete a závárzat zárt állásánál, mikor a záródugattyú el van reteszelve és a cső a mellső állásá­ban van. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó fölülnézet a závárzattok födelének nyitott helyze­ténél. A 3. ábra az 1. ábrához tartozó hátulné­zet. A 4. ábra a fegyver hosszmetszete, a ré­szek az 1. ábrán látható helyzetet foglal­ják el. Az 5. ábra ugyancsak hosszmetszet, de a részek a lövés után elfoglalt helyzetükben vannak ábrázolva, a cső és záródugattyú az elreteszelés megszűntetése után a hátsó helyzetében van, a cső éppen megkezdi előremozgását, míg a záródugattyú hátsó helyzetében rögzítve van. A 6. ábra szintén hosszmetszet, a részeket ama helyzetben tünteti föl, melyben a cső a mellső helyzetébe jutott, a záródugattyú szabaddá tétele pedig éppen megkezdő­dik. A 7. ábrán ugyancsak hosszmetszetben a részek ama helyzetükben láthatók, melyet közvetlenül a fegyver elsütése előtt foglal­nak el, mikor a záródugattyú előre moz­gott és az iitőszög meg van feszítve. A 6a és 7a ábra a 6. és 7. ábrához tartozó részlet, mely az elreteszelést végző for­gató hüvely akasztékát két különböző helyzetben ábrázolja. A 8. ábra az elcsattantóberndezés részeit ábrázolja ama helyzetben, melyet ezek az elreteszelés megszűntetése után és az el­csattantás pillanatában meghúzott billen­tyűnél foglalnak el, mikor az ütőszög sza­baddá vált és előmozgását megkezdi. A 9. ábra a részeket az elcsattantás előtt, tehát megfeszített ütőszöggel biztosított helyzetben ábrázolja, mikor a billentyű nyugalmi helyzetében van. A 10. ábra függélyes metszet a 4. ábra X—X, a 11. ábra a 7. ábra X—Y vonala sze­rint a 12. ábra a 9. ábrához tartozó hátulnézet, melyen a zárcsapó a biztosított helyzetben látható, a

Next

/
Thumbnails
Contents