76272. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött ismétklő puska

gyorstűzre állítjuk be, mikor az (alO) kilincs (al2) bordája a sekély (f7) horonyban fekszik. Ezután az (a6) gombot viszszafelé húzzuk, miáltal az (a21) orr a (d8) orr segélyével a dugattyút \ isszafelé mozgatja. A záródugattyút ezután a (k2) adogatólemez (k3) toldata az ismert módon rögzíti, mikor az (a6) gombot ismét a mellső helyzetbe toljuk. A dugattyú viszszafelé való mozgásánál az (al8) toldat és dugattyú (dlx) hátsó éle a (h9) kakast megfeszíti. Ezután a tölténytárra egy keretet teszünk, melynek 6, 10, vagy több töltényből álló tartalmát a tölténytárba toljuk. Az üres keret kivételénél a záródugatyú előre mozog, a tárból egy töltényt a töltényűrbe tol, azonkívül pedig a következőkben részletesen leírandó mozgások létesülnek, melyek a puskát lövésre teljesen előkészítik. Ha a fegyver elcsattantása céljából az (il) billentyűt meghúzzuk, a billentyű (i5) bütyke a (h8) kilincset és a (h9) agancsot előre tolja úgy, hogy a (h4) kakas szabaddá lesz és a (d) ütőszöget hajtva, a lőportöltetet föllobbantja. A most föllépő visszalökés a csövet és tokot és az evvel még kapcsolt záródugattyút annyira visszahajtja, hogy a cső és tok a 9—11. ábrán látható helyzetet foglalja el. Eme mozgás közben az (m) csőrögzítő a tok (al7) kivágásába lépett, azonkívül az (a2) zárótörzsököket a ferde (clO) fölületeken csúszó (a22) fölületek kifelé fordítják (10. ábra), úgy, hogy a záródugattyú szabaddá lesz és a visszalökés következtében benne fölhalmozott mozgásmennyiség által a (d7) rúgó ellenében hátrafelé mozoghat, míg a hátsó állásba (10. ábra) nem jutott, mikor az üres töltényhüvelyeket kidobja. Ekkor a záródugattyú, mint az a 12. ábrán látható, az (m) csőrögzítő elé fekszik, úgy, hogy a cső és tok rögzíttetik. A tok viszszafelé való mozgásánál a (h4) kakast az (a 18) toldat és részben a záródugattyú (dlx) hátsó éle megfeszíti, a (h6) emelőt pedig jobb felé forgatja. Ha most a záródugattyú — melyet a zárcsapó középállásánál az (al 1) orr nem fog meg — a (d7) zárórúgó hatása alatt ismét előre mozog, egy töltényt tol az ismert módon a tölténytárból a csőbe. Ha a záródugattyú az (m) csőrögzítő előtt elhaladt, a (hő) emelő jön működésbe, minthogy a (h2) rúgó hatása alatt a tokot és csövet előre nyomja, mikor az (a 17) bevágás hátsó fölülete az Cm) csőrögzítő hátsó ferde élére hat és az utóbbit befelé tolja, úgy, hogy most már a cső szabaddá válik és a (hó) emelő által teljesen a lövéshez szükséges helyzetbe tolathatik. Hogy az ütőszög a záródugattyú előremozgásánál a saját mozgás mennyisége által előre ne hajtassék és így az ütőszög a lőportöltetet idő előtt föl ne lobbanthassa, az ütőszöget a (dió) orr mögé fogódzó (d4) retesz rögzíti. Ez a retesz az ütőszöget csak akkor bocsátja szabadon, ha a záródugattyú, tok és cső anynyira előre mozgott, hogy a (d4) rész alsó föliiletét az (e5) él fölemelhette és a (d5) részt a (dió) részből kikapcsolhatta (1. a 4. ábrát). Ha a záródugattyú annyira előre mozgott, hogy a csőrögzítőt kikapcsolhatta és ha a (hó) emelő a csövet előre tolta, a zárótörzsökök ferde (a23) fölületei a (cll) éleken befelé csúsznak, a zárótörzsökök a zárófej mögött lévő kivágásokba fogódznak és így a zár teljesen biztosan elzárja a fegyvert. A fegyvert most újból el lehet csattantani és a| leírt módon a töltés mindaddig végbemegy, míg a tölténytár ki nem ürült. A tűzsebesség kizárólag a lövész ügyességétől függ, mert a visszalökés következtében az automatikus mozgás oly gyorsan megy végbe, hogy a fegyver már előbb kész az elcsattantásra, még mielőtt a lövész a billentyűt újból meghúzhatná. Ha egyestüzet akarunk adni, az (f4) zárcsapot a szélső jobb állásba fordítjuk, úgy hogy az (al2) borda az (fó) rovátkába kerüljön, tehát az (alO) ismétlésrekesztő az 5. ábrán látható helyzetet foglalja el. Ha ezután a billentyűt meghúzzuk, a viszszalökés okozta mozgások ugyanúgy mennek végbe, mint az előbbi esetben, a különbség csak az, hogy most a (d) záródugattyú a hátsó helyzetben rögzíttetik (10. ábra), minthogy az (all) orr a záró-