76258. lajstromszámú szabadalom • Gép huzalhálók előállítására

a — kerekek a huzalok fellé olyan irányban és akképen mozognak, hogy mindenik fo­gaskerék szűkített része két huzalt vesz föl, amelyek (sugárirányban) egymás előtt fekszenek, minthogy a két huzal a fogaskerék szűkített részében hely hiányá­ban nem fekhet egymás mellett. Ezen pillanatban ide-oda mozgó fogas­rúd jön működésbe, amely a fogaskere­kek sorával kapcsolódik ési meily kilengé­sének megfelelően a fogaskerekeknek bi­zonyos számú fordulatot kölcsönöz. Ha a fogaskerék forgásba jön, úgy a benne fekvő huzalok szintén forgómoz­gást végeznek, minthogy azonban a, hu­zalok a fogaskerék szűkített részében ak­képen fekszenek egymás mellett, hogy mem csavarodhatnak egymás köré, ennél­fogva csakis a huzaloknak azon részei foroghatnak el és sodródhatnak össze, amelyek a fagaskerók szűkített része fö­lött és az alatt fekszenek, mimeliett két1 ellenkező irányú .sodrás képződik, ame­lyek össze nem sodort közbenső rész ré­vén egymástól el vannak különítve. Ez a közéső rész a fogaskerék szűkített részé­ben fekvő résznek felel meg. A sodrás menetszáma a fogaskerék fordulatszámlá­tól függ. A sodrások menetmagassága azon távolság szerint változik, amelyben a sinek a fogaskerék Ezükített részétől fekszenek. Ha a 'fogasrúd működése foly­tán a huzalok összesodrása megtörtént, akkor a fogaskerekek és a fogasrúd visz­szamozog, mikor is az összesodrott hu­zalok fölszabadulnak és a huzalok az elő­állítandó huzal háló alakjának megfelelő darabbal előre mozognak. A sinek most olyan irányban mozognak, amely ellen­kező értelmű, mint az előző munkasza­kaszban, mimeliett a huzalok egymás mellé való fektetése módosul. A fogaske­rekek, miután ugyanannyival mozogtak oldalt, mint a sinek, a huzalokhoz mozog­nak. A fogasrúd most szintén ellenkező irányban mozog, mint előbb. A föntebb is­mertetett műveletek azután egymásután ismétlődnek. A hurkokat sodrás útjain olyan nyitott fogaskerekek alkalmazása mellett is elő­állíthatjuk, amelyek egy vagy több, kii­különböző méretű, alakú és elrendezésű foggal vagy nyúlvánnyal vannak ellátva, amelyek az egymás mellé fektetendő hu­zalok közzé lépnek, mimeliett az össze­sodrás, úgy mint az előbbi esetben, most i,s a fogaskerék forgása útján létesül. Ha a huzalok összejsodrása megtörtént és a sodróberendezés visszament, úgy közbenső hézag vagy kis hurok keletkezik, amely a fogaskerék fogától vagy nyúlványától ered; ez utóbbi a fogaskerékkel együtt visszamozog. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő gép egy kiviteli • alakja példaképen vázlatosan van, föltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyait teivő gép segélyével előállítható egy 'részét ábrá­zolja. A 2. és 3. ábra a háló előállítására szol­gáló berendezést oldalnézetben, részben metszve, illetve fölülnézetben szemlél­teti. A 4. ábra a gép végnézete és a két sin ide-oda mozgatására szolgáló berendezést fölülnézetben mutatja. Az 5. ábra a gép ezen végének fölülnézete és a sinek mozgatására, valamint a fogas­rudaJk és a sodróberendezés működteté­sére szolgáló szerkezetet szemlélteti. A 6. ábra a gép harántmetszete és a, sod­róberendezés működtetésére szolgáló szerkezetet fölülnézetben ábrázolja. A 7. ábra a kép fönt említett végének füg­gélyes vetülete és azon szerkezetet mu­tatja, amely a fogasrudat ide-oda moz­gatja. A 2. és 3. ábrábain föltüntetett kiviteli alaknál az (1) és (2) sin azon időpont­ban vannak föltűn tetve, amikor az (1) sin (6) furataiból kijövő (8, Uh 12, 14...) huzalok a (9, 11, 13, 15...) huzalok mel­lett fekszenek, amelyek a (2) sin (7) fu­rataiból jönnek ki. Az említett huzalpá­rokat a (20, 21, 22 ...) fogaskerekek (18) szűkülete fogja körül. A fagaslkerekek oldalt föl vannak vágva és olyan szűkülettel vannak ellátva.

Next

/
Thumbnails
Contents