76252. lajstromszámú szabadalom • Gyorstüzelőlöveg

elsütés helyére, ahol azok az elsütött hü­velyeket, illetőleg lövegcsöveket helyük­ből kiszorítják. Legegyszerűbb az elren­dezés, ha minden töltény hajtótöltése elektromos izzógyújtóval van fölszerelve, mely ez esetben (az elcsattantóberendezés útján) áramforráshoz kapcsolható vagy önműködően kapcsoltatik hozzá, ha a töl­tény az elsütési helyzetbe jutott, Az is nagyon fontos, hogy ily szerke­zetű töltényeknél az üres töltényhüvely­nek a lövegcsőből való külön kivetése és az ezzel összekötött nehézségek természe­tesen elmaradnak és hogy a lövegcsövek külön intézkedés nélkül lehűlnek, mielőtt azokkal újból tüzelnénk. A lövedék és a lövegcső természetesen úgy is képezhetők ki, hogy összeállításuk nem csak a lőszerműhelyben, hanem a lö­vegállásban is történhet, A mellékelt rajzon egy foganatosítási példa van vázlatosan föltüntetve és pe­dig az 1. ábrán a tüzelésre kész löveg függőle­ges metszete, részben nézete, a 2. ábrán alaprajza, a 3. ábrán egy töltény hüvelyének és lö­vedékének tengely metszete nagyobb lép­tékben a lövedék részleges metszetével. A töltény (1. és 3. ábra), mint előbb je­leztük, lényegben az egyúttal lövegcső gyanánt szolgáló (a) töltényhüvelyből, a (b) lövedékből, hajtó töltésből és ennek számára való gyújtóberendezésből áll. A lövedék előnyösen a lövegcsövet nem egészen tölti ki, hanem a hajtógázok szá­mára még a (c) expanziós teret szabadon hagyja. Ezen célból a (b) lövedék előnyö­sen vállrész segítségével a lövegcső mellső (d) szélére támaszkodik. Az (e) haj tótöltés kéregpapi L'ból vagy efféléből való, csészealakú (f) tartályban van a lö­vedék fenekébe beillesztve és lehetőleg kevés elégési maradékot adó, papírból vagy efféléből való (g) födéllel van be­födve. Az (e) hajtótöltésben a (h) elektromos gyújtó, legelőnyösebben úgynevezett híd­izzógyújtó kisfeszültség számára fekszik, melynek egyik (i) elektródája a lövedék testéhez, másik (k) elektródája a lövedé­ken szigeteltem elrendezett (1) kontaktus­gyűrűhöz van kapcsolva, A gyújtás, illetőleg az, elsütés azáltal megy végbe, hogy az (m) áramforrás (kézilámpa-telep elégséges) egyik sarka a lövedék testéhez vagy egyszerűbben a töltényhüvelyhez vagy esetleg csak a lö­veg valamely részéhez van kapcsolva, másik sarka pedig a szigetelt (1) kontak­tusgyűrűvel áll vezetőösszekötetésben. A löveg az (n) fenéklemezből áll, mely a függőleges (o) forgáscsapot hordja. Az (o) csap körül (pl. a (p) rúd útján) for­gathatóan a (q) test van elrendezve, melynek az (o) csapra merőleges ten­gelyű (r) csapágya van. Ezen (r) csúszó csapágyban az (s) karmok (2. ábra) vagy effélék által kiesés ellen biztosítva a (t) tölténypálya nyugszik, mely az (u) csiga és a (v) csigaszegmens segítségével azon magassági szög alatt állítható be, melv a kívánt lövedékpályának megfelel. Az ol­dalirány az (o) csap körül való forgás ál­tal határozható meg. Erre tetszőleges al­kalmas irányzóberendezés alkalmazható, pl. a (q) testen megerősített (w, x) i ránv­zó tükörrendszer, mely a fedezékből való tüzelést teszi lehetővé. A pontos magasságirányt valamely is­mert, illetőleg alkalmas módon quadrans­vízmérték vagy efféle segélyével határoz­zuk meg. A 3. ábra szerint összeállított tölténye­ket a (t) töltényvezeték alsó (tl) vezeték­lemezére egymás mellé helyezzük és azok ott akár ezen lemez lejtős fekvése folytán, akár kézzel segítve vagy utántoló beren­dezés által mozgatva az elsütés helyére gördülnek, melyen a töltény tengelye le­hetőleg pontosan az (o) csap tengelyét metszi (2. ábra). Ezen helyen a lövedék (1) kontaktus­gyűrűje az (y) áramzáródarabbal érint­kezik, mely a (t) töltényvezetéken szige­teken van megerősítve úgy, hogy a gyúj­tás és a kilövés akkor történik, ha a tet-

Next

/
Thumbnails
Contents