76226. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ércek előkészítésére az usztató eljárás szerint

- 3 | zagy a habképzésre való (7a) kamrába jut. A (3) tartályba zárt levegő tehát oly nyomás alatt áll, amely a (4) csőben és a (7a) kamrában lévő folyadékoszlop magasságának felel meg. A (7a) kamra alsó részében a (3) tartályból a (6) csövön és a gyűrűalakú (25) fúvókán át nyomólevegő jut, amely a (25) fúvókában fönt alkalmazott lyukakon át az érc-zagyba áramlik. Azáltal, hogy ily módon a habképző kamrába nyomással és habképző szer hozzáadásával levegőt és érc-zagyot vezetünk be, az, érc-zagy fölszinén habot állítunk elő. A levegő és az érc-zagy fölfelő irányuló áramlása folytán az ásványrészecskék a habképző szer fejlesztette buborékokkal gyorsan összetalálkoznak. Bizonyos esetekben a termelő kamrában az áramlás irányára merőlegesen szitaszövetből vagy más efféle anyagból való egy vagy több (27') rácsot lehet elrendezni, miáltal a massza a fölszinén nyugalomba hozható. A (7a) kamrából a hab az érc-zagy egyenletesen a (9a) kamrába folynak, amelyben az érckőzet leülepszik és a koncentrált termék a habbuborékokkal együtt (löa)-ba jut. Ebből a (12a) cső a koncentrált termékét elvezeti. Az érczagyot (9a)-ból a (11a) cső a (7b) habképző kamrába és a (11b) cső a (7c) kamrába vezeti. A folyamat addig ismétlődik, míg minden fémtartalmú szemcsét ki nem termeltünk. Az első elválasztó edény (8a) fölső részéből a levegő a (19a) csövön át a következő edény (7b) kamrájába jut. Az utolsó edényből, melynek a megelőzőkkel ellentétben nem kell elzárva lennie, a levegő szabadon kiáramlik. Az első edényben használt levegőt tehát valamennyi edényben újból fölhasználjuk. Ha az elválasztó készülék három edényből áll, úgy a (8c) edényben légköri nyomás áll fönn. Ha a levegőt a (7c)-be túlnyomással, például 1Ö0 mm. higanyoszlopnak megfelelő nyomással hajtjuk be, a (8b)-ben 100 mm. nyomásnak kell lennie, tehát a (9b)-ben lévő érc-zagyot is a (11b) csövön át (7c)be 100 mm. nyomás hajtja be. A levegőt (7b)-be is a 100 túlnyomással kell behajtani, tehát (8a)-ban 200 mm. higanyoszlopnak megfelelő nyomás uralkodik, ezért az érc-zagyot (9a)-ból (11a) csövön át (7b)-be 100 mm. túlnyomás hajtja -be. A (3) tartályban tehát 300 mm. nyomás uralkodik. Ennek következtében az érczagyot (7a)-ba, amelyben 200 mm. nyomás uralkodik, 100 mm. túlnyomás hajtja. Ennek dacára a levegő behajtása valamennyi edénybe egyenlő nyomással történik. 300 mm. higanyoszlop-nyomás megfelel körülbelül 4 m. vízoszlop-nyomásnak. Jelen esetben tehát a (3) tartályban lévő érc-zagy fölszine és a (7a) tartályban lévő érc-zagy fölszine között a távolság 4 m. volna. Az (1) spirális szivattyú által a (3) tartályba hajtott levegő rnenynyisége mindenkor az egyidejűleg behajtott folyadék mennyiségétől függ. Szükség esetén tehát esetleges felesleges folyadékmennyiséget az (5) cső a (3) tartályból a spirális szivattyú (22) tartályába vezeti vissza. A habképző szert a (21) csövön át nyomással, például kenőszivattyú segélyével vezetjük be. Avégett, hogy a berendezés működését ellenőrizhessük, az elválasztó edény mellső oldalán a (26) üveglap van alkalmazva, Hogy ezt tisztán tarthassuk, a (20) cső útján vízzel öblögetjük. Ez a víz egyúttal arra való, hogy a habot szétoszlassa, nehogy az abban lévő levegő a koncentrált termékkel eltávozzék. Az utolsó elválasztó edényből az érczagyot a (13) cső a közbenső terméket leválasztó (14) készülékbe vezeti. Ez egyszerű tölcsérből áll, amelynek lefelé fordított csúcsából a kész termék eltávolíttatik. Ami a tölcsér szélén lefolyik, azt a spirális szivattyú mint közbenső terméket ismét az elválasztó készülékbe szállítja. Ha nem levegőt, hanem más gázt alkalmazunk, a (22) tartályt a (23) süveggel légmentesen elzárjuk és a gázt a (24) cső útján vezetjük a spirális szivattyúba. Az ismertetett berendezésnek a koráb-