76170. lajstromszámú szabadalom • Zár

— 4 — jára (i) bütykök vannak erősítve, melyek az elreteszelendő (b) kulcslyuknyílás fölött elhelyezett és ezen kulcslyuknyílással azonos kimetszéssel biró (j) nyelv fogazott szélébe kapaszkodnak. A zárhoz tartozó (k) kulcsnak egy vagy több részből álló, a kulcstörzs körül elforduló (kl) szakák van és eznkívül egy a kulcstörzshöz rögzített (k2) szakáirésze, mely utóbbinak befogadására a (d) hüvely (h) födőlapján megfelelő kimetszés van. A berendezés működése a következő: A zár csukott állapotban a (j) zárnyelv a (b) kulcslyuknyílást elreteszeli. Ebben az esetben a (c) nyúlványra ráhúzott (d) hüvely, valamint az (e) gyűrű úgy helyezkedik el, hogy furataik teljesen födjék egymást, miáltal a bennük elhelyezett (g) pálcikák végei az (f) rugók hatása alatt az egyik furatból a másikba átcsúsznak, tehát a gyűrűben levők a hüvelybe, a hüvelyben levők pedig a toroknyúlványba nyúlnak át és a hüvely elforgatását megakadályozzák. Ha a (k) kulcsot a zárba dugjuk, a (kl) szakái a (g) pálcikákat saját furataikba visszatolja és így a (d) hüvely elforgatását lehetővé teszi. Ugyanakkor a (k2) szakái a (d) hüvely (h) födőlapjának kimetszésébe illeszkedik, úgy hogy a kulcs elfordításakor a hüvely is elforog. Forgás közben az (i) bütykök a (j) zárnyelv fogaiba kapaszkodnak és a nyelvet addig forgatják, míg csak kivágása a (b) kulcslyuk fölé nem jut, midőn is a reteszelés megszűnt. Az elreteszelés a kulcsnak ellenkező irányú forgatása által érhető el újból. Ezen zár egyik foganatosítási alakját, melyet önálló zárnak alkalmazunk, tünteti föl az 5. ábra. A zár belsejében az (1) szakái egy négyszögletesen kifúrt (m) hüvelyhez van rögzítve. Ezen hüvelyben a négyszögletesen keresztmetszetű (n) pálca foglal helyet, melynek (nl) négyszögletes keresztmetszetű nyúlványa* a (k) kulcs megfelelő furatába illeszkedik. Kívülről a zár nyitása csak akkor lehetséges, ha a (kl) szakái a (g) pálcikákat saját furataikba visszaszorította. Ekkor a kulcs a (d) hüvellyel együtt forgatható. Ezzel egyidejűleg a kulcs végén levő furatba illeszkedő (n) pálcika is elfordul és az őt körülvevő és az (1) szakált hordó (m) hüvely is forgást végez, miáltal a zár fölnyílik. Belülről az (m) hüvely a (k3) kulcs segélyével is forgatható. Egy másik foganatosítási alakot, melyet mellékhelyiségek ajtajain alkalmazhatunk a 6. és 7. ábrák tüntetnek föl. A (d) hüvely (h) födőlapjára egy (i) bütyök van erősítve, mely a (j) zárnyelv vízszintes vezetékébe van beléíllesztve. A zár csukott állapotában a (j) nyelv egy megfelelő vájatban helyezkedik el. Nyitásnál előbb a (k) kulcs segélyével a (g) rudacskákat saját furataikba visszaszorítjuk, aztán a kulcsot elfordítjuk, miáltal (d) hüvely is elforog, az (i) bütyök pedig a (j) nyelvet a vájatból kihúzza. A 8—10. ábrák a zár azon foganatosítási alakját tüntetik föl, melyet vaggonajtókra alkalmazhatunk. Az ajtófélre az (a) zártok van ráerősítve, a vaggonfalra pedig az (o) csukló körül forgó kétágú (p) kengyel. Ezen kengyel (r) kampókkal van ellátva, a (d) hüvely (h) födőlapjának pedig gyűrűalakú (hl) nyúlványa van, melyen az (r) kampók átbocsájtására (s) kimetszések vannak. Ha a vaggonajtót becsuktuk, a (p) kengyelt ráhajtjuk az ajtófélre úgy, hogy a zártokot körülfogja és (r) kampói a (hl) gyűrű (s) kimetszésein áthatoljanak. Ekkor a kulcs segélyével a (d) hüvelyt is vele együtt a (hl) gyűrűt is elforgatjuk, úgy hogy a kampók kihúzása lehetetlenné válik. Ekkor az ajtó zárva van. A nyitás a kulcs ellenkező irányú forgatásával történik. Szabadalmi igények: 1. Zár, melyet valamely kulcslyuk elreteszelésére alkalmazhatunk, jellemezve fémgyűrűvel körülvett forgatható hüvely által, mely a zártoknak kulcsvezető folyosójával ellátott belső nyúlványára van ráhúzva és amelynek födőlapjára az elreteszelendő kulcslyukra