76167. lajstromszámú szabadalom • Alulszóróvetőgépekhez való vetőszerkezet
vetőmagmennyiség, ismert módon, fogaskerekes közlőmű segélyével szabályozható. • A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyát képező vetőszerkezetet függélyes keresztmetszetben, tünteti föl, míg a 2., 3. és 4. ábra ennek részleteit mutatja. Az (A) vetőinagtarfálvon (vetőszekrényen) (1. ábra) ennek egész hosszában végignyúló (1) lemez van megerősítve, melynek alsó hosszoldalán (2) négyszögletes kivágások (1. és 2. ábra) vannak kiképezve a gép vetéssorai számával azonos számban. Ezeket a kivágásokat (B) tolókákkal el lehet takarni, melyeknek célját alább részletesen ismertetni fogjuk. A (4) szekrényfal és az (1) lemez összeillesztési helye alatt (3) csapok körül forgathatóan, a tolókerekes vetőtokok ismert fenékelzáró csapóajtóihoz hasonlóan alkotott (C) vetőlemez foglal helyet. A (3) forgási szögek középvonala egybeesik az (1) lemez vastagságának közepével, míg a (C) fenéklemeznek a forgási ponton túl kinyúló vége sugárirányban meg van hajlítva, hogy e lemez elállításakor is mindig meglegyen a szükséges tömör elzárás. Minthogy a (<§) fenéklemez (vetőlemez) az (A) vetőszekrény egész hosszában végignyúlik, ezért az tulajdonképen a (4) egyik szekrényfal elállítható meghosszabbításának teki nthető. A (C) vetőlemez fölött, az (1)* lemez kivágásaival megegyezően, az (5) közös tengelyen megerősített (D) vetőkerekek úgy vannak elrendezve, hogy egyrészt a (B) tolókák és másrészt a (C) vetőlemez mellett, utóbbinak legmagasabb helyzetében, még épen elhaladhatnak, amint ez az 1. ábrán föl van tüntetve. A (D) vetőkerekek mindegyikét egy-egy (E) és (El) vetőmagvezetőfal fogja közre (1., 2. ábrák), mely falak alsó vége ugyanolyan alakú, mint a (C) vetőlemez és valamely alkalmas módon erre rá van erősítve. Ezen (E, El) vezetőfalaknak (6) orruk van, mely fönt körívvel van határolva. E körív sugara közel egyenlő a (2) kivágások fölső élének a (3) sarnirszögek középvonalától való távolságával. A (B) tolókák ugyanolyan szélesek, mint a (D) vetőkerekek (2. ábra), míg az (1) lemez (2) kivágásai kevéssel szélesebbek, mint ezek a kerekek és az (E) és (El) vezetőfalak vastagsága úgy, hogy tehát az (E, El) vezetőfalak (6) orra a (B) tolóka ós a (2) kivágás széle közt lévő hasítékba benyúlik és ezzel elegendő tömör elzárást létesít akkor is, ha a (C) fenéklemez, nagvszemű vetőmagvak, mint bab, úgynevezett lófogú kukorica stb. vetésére, legmélyebb (I) helyzetében áll. Az (E, El) vezetőfalak (6) orra oly hosszú, hogy vége az (A) vetőszekrénynek a (C) vetőlemeznek a (II) helyzetbe való lesülyesztésével eszközölt kiürítésekor is még vezetést talál a (B) tolóka és a (2) kivágás közt lévő hasítékban, hogy ily módon biztos működése legyen még akkor is, ha pl. az (E, El) vezetőfalak rugalmasan ki- vagy befelé hajolnának. A (C) fenéklemezen a vetőgép szélessége szerint megválasztott számú (7) kar van megerősítve, mely karok (8) kapcsolórudak útján a (9) közös tengelyen megerősített (10) emelőkkel állanak kapcsolatban. Ha az ezen (9) tengelyen ülő (F) emelőt (3. ábra) lefelé forgatjuk, akkor ezzel mindenekelőtt a (C) fenéklemez áll el a vetőmag szemnagyságához való igazodás céljából, míg ennek az (F) emelőnek a (C) fenéklemez (I) helyzetén túl való elforgatásával (mely helyzet a 3. ábrán látható (4) skálabeosztási vonalnak felel meg), az (A) vetőszekrény kiürülése vesizi kezdetét. A (B) tolókák egyrészt arra valók, hogy az (1) lemez (2) kivágásait egészen elzárják, hogy, pl. a gép üresen való tovagördítésekor, vetőmag ne mehessen veszendőbe, másrészt pedig arra, hogy ezeket a (2) kivágásokat annyira megnyissák, mint amennyi a'vetőmag fajtájának és szemnagyságának megfelel. Azonban tetszésszerint egyes vetéssorok