76137. lajstromszámú szabadalom • Biliárdasztalkáva
j I;,Megjelent 1920. évi március hó 18-án. -'-r* ?— ; —;—; ••'-••-T — -'.viflav^u oaft.wsnh s -.h&v bv;v.yj i 03X3 av.»övilí msv gojusíűsemSí l'a) u&vf* í a. is-h iBittiB • -í S sr» rtsmsSÍ wiasov -jlblbsí cralő gsl MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. ' ^ I'-IIÍ.-I Í-»J/.;IÍ.:V -NTÍO F. •. -••R ( •IA^Í-IIA."-; ; ÍTVNSV véeölsgocj ; -i: • f; ••.:.•;• •.'. - 1 ^'.úiblo 'y"l f > .ívj-j-atel J-r.iá áov.62 - i, ei r i 8 ••••••••••• ^ámtsIT TsmíozíoT ; m>- •> t$sÁHt • i ií?n»Yv:{i>, ?h.\ :.i)thí s Sr.Jlf.inr ( 76137. i agáw. \ h HnhX á ihViJiqmoí JÍagíiiái vioa o níKinöliiíimíin .íée tnsv VIII/c. osztály ;.?">•"-m '".fi o<r Billiárdasztalkáva. tipítjí fi srí UÍ-ÍjJü Miöí J. NEUHUSEN'S BILLARDFABRIK CÉG BERLINBEN. Á bejelentés napja 1918 májas hó 16-ika. Elsőbbsége 1917 szaptember hó 20-ika. A találmány különböző szélességű fémszalagokból, magában véve ismert módon összeállított billiárdasztalkávára vonatkozik, amelynél a fémszalagok egymás fölé vannak fektetve és egymást részben átfedik. Ily asztalkáváknál eddig a fémszalagokat bevágásokkal látták el, úgy, hogy azok fésűszerű alakot nyertek. A gyakorlatban azonban ily asztalkávák nem váltak be, mert a nagy mértékben igénybe vett egyes fogak könnyen törnek és a golyók ütközése által okozott benyomódásuknál az asztalkávában éles gyűrődések és hajlások keletkeznek, ami kizárja a golyók szabályos mozgását. Ezeket a hátrányokat a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy csak meg nem szakított, vagyis folytonos fémszalagokat alkalmazunk, amelyek teljesen úgjr működnek, mint a gumikávák és lehetővé teszik a rendes játékot. A mellékelt rajzon a találmány szerinti billiárdasztalkáva néhány foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási példa harántmetszete, a 2. ábra pedig annak oldalnézete részben metszve. Ezen foganatosítási alak szerint az (a) kávaléc a belső oldalon két,. (b és c) lépcsővel van kiképezve. A két lépcső közötti (d) fölületre és az alsó (c) lépcsőre a kávának rugalmasságot kölcsönző fémszalagok feküsznek föl, amelyek előnyösen acélból, vagy más alkalmas anyagból állíttatnak elő. A föltüntetett példában három (e, f, g) szalag van alkalmazva. Ezeknek száma azonban nagyobb vagy kisebb is lehet. A legkeskenyebb (e) szalag a léc mentén fekszik, míg a legszélesebb (g) szalag a kávát határolja. A fémszalagok előnyösen nincsenek közvetlenül egymásra fektetve, hanem lágy anyagból, pl. szövetből, papírból, lágy bőrből, parafából vagy másefféléből való (h, i, k) közbenső rétegek által vannak egymástól elkülönítve. A jelen példában posztóból való közbenső rétegeket tételeztünk föl. Az első (h) réteg a (d) lécfölületre fekszik föl, erre következik az (e) fémszalag. Azután ismét posztóból való (i) közbenső réteg, majd az (f) fémszalag és a (k) közbenső réteg következik, mely utóbbira azután a legutolsó (g) fémszalag fekszik föl. Az első (h) közbenső réteget előnyösen oly szélesre választjuk, hogy az a legelői lévő (g) fémszalagon átvethető és az (a) kávaléc alsó széléig vihető legyen* amint azt az 1. ábra mutatja. A (k)
