76124. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos olvasztókemencék alkatrészeinek védelmére

_ 2 — anyagoknál előnyös ezekkel az olvasztótér falainak anyagát átitatni. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva egy elektromos indukciókemencével kapcsolatban, és pedig: az 1. ábra a 2. ábra A—B vonalán és a 2. ábra az 1. ábra C—D vonalán át vezetett kemencekeresztmetszetet ábrázolja. Az (a) transzformátormag, (b) primértekercsével, a (c) olvasztandó anyagtól az abból kiinduló túlmagas. hőfokok folytán való megsérülésektől megóvandó. Ezért az (a) transzformátor tekercseit mindenekelőtt egy hűtőaknát képező (d, e) védőhengerekkel vesszük körül, melyek közt hütőlevegőt vezetünk keresztül. Ezek a hengerek rendszerint nem-mágneses anyagból, pl. sárgarézbádogból vannak készítve. A tűzhely falait képező (f) tűzálló csömöszölt anyag és az (e) külső védőhenger közt (h) ütközőrétegek vannak elrendezve, melyek valamely, lehető-Itg laza szövetű anyaggal, pl. azbesztgyapottal, mészdarabkákkal, vagy szemcsés dolomittal, magnezittal, vagy effélével vannak kitöltve, hogy az olvasztótér (f) falának anyaga a hő folytán kitágulhasson, vagy összehúzódhassék és hogy hőszigetelése nagyobb legyen. Ezen (h) ütközőréteg és az (e) külső védőhenger közt még egy tűzálló meg nem osztott, tehát hézagmentes (g) köpeny van elrendezve. Ezt a köpenyt legcélszerűbben ugyanabból a tűzálló csömöszölt anyagból csömöszöljük, melyből a tűzhely (f) falai vannak készítve. Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy a folyékony olvasztandó anyagnak, a kemencét kiszolgáló személyzet vigyázatlansága folytán, bizonyos körülmények közt bekövetkező, a (h) ütközőrétegbe való esetleges benyomulásakor is még biztosan meggátoljuk a kemence elektromos berendezésének minden megsérülését. Az olvasztandó anyagnak a tűzálló anyagból való, szemcsés, vagy laza kitöltésű (h) ütközőrétegbe esetleg benyomuló tömegeit ugyanis ezen (h) ütközőréteg laza szövete arra kényszeríti, hogy azok igen nagy fölületeken oszoljanak el, minthogy csak az egyes dolomit-, vagy magnezittestek közt lévő hézagokba nyomulhatnak azok be. A (b) transzformátortekercset körülvevő védőhengerek (d és e) falai közt alkalmazott léghűtés folytán azután a nagy területre elosztott, benyomult olvasztandó anyagoknak megmerevedése következik be a (h) ütközőrétegben, minthogy az olvasztandó anyag további előnyomulását a (d, e) védőhengerek felé az ezeken elrendezett tűzálló (g) védőköpeny teljesen meggátolja. Ha tényleg benyomult az olvasztandó anyag egy része a (h) útközőrétegbe, az természetesen hőfokemelkedést fog maga után vonni a tűzálló (g) védőköpenyben, mely a hűtőaknán keresztülhaladt hűtőlég hőfokának emelkedésén lesz fölismerhető, úgy, hogy a kemence, a transzformátor mindennemű megsérülésének bekövetkezte előtt, az üzemből kivehető és kijavítható. A transzformátor szerkezeti részeinek ez a biztosítása a túlmagas hőfokok ellen a kemencének csak hanyag megfigyelése esetén elegendő ugyan a kemence elektromos berendezése megsérüléseinek megakadályozására. Hogy azonban a kemencetranszformátor veszélyeztetett állapotának bekövetkeztét a közelében beálló hőfokemelkedések következtében, még korábban és a megfigyelés még nagyobb fokú elhanyagolása esetén is, biztosan megállapítani lehessen, célszerű a (g) védőköpeny tűzálló anyagát valamely olyan kötőanyaggal, pl. kátránnyal, vagy effélével földolgozni, mely hőfokemelkedés bekövetkezésekor, esetleg átható szagú gőz-, füst-, vagy lángképződés mellett, kidesztillál az anyagból. Lehet azonban a tűzálló masszát, a benne alkalmazott kötőanyagtól függetlenül is, valamely olyan folyadékkal, vagy olyan alkalmas anyagú szilárd halmazállapotú testekkel keverni, melyek, anélkül, hogy befolyásolnák a massza tűzállóságát, veszélyessé válható hőfokemelkedések esetén, átható szagú, vagy könnyen látható gőzök fejlesztésé-