76062. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló gázzal működtetett szállító- és elosztóberendezés könnyen éghető folyadékok számára

- 2 térrel, pl. a gáztartányból a folyadéktartályba vezető csővel, valamint a folyadék levezetésére szolgáló (3) csővel van összekötve. E két összeköttetési helyet valamely vezérlőszerv, pl. a (4) tolóka zárja-nyitja, amely tolóka az (5) rúd révén a folyadékcsőbe beépített elzárószervet, pl. a (6) rugós szelepet működteti, mely a rajzon fel nem tüntetett folyadéktartány és a vezérlőszerv között van elrendezve. Az 1. ábrán föl tüntetett nyugalmi helyzetben a (4) vezérlőszerv a (3) folyadék levezetőnyílást zárva, a (2) nyílást pedig szabadon tartja, míg a (6) elzárószerv záróhelyzetet foglal el. Hogy folyadékot ereszthessünk le, a vezérlőszervet úgy állítjuk el, hogy az a folyadék (3) levezetését szabadon nyitva hagyja, a (2) nyílást pedig elzárja és egyidejűleg az elzárószervet (a (6) szelepet) kinyitja (2. ábra). A folyadékcsőben nyomás alatt levő gáz a (3) nyíláson eltávozik és a folyadéktartányban uralkodó gáznyomás következtében azonnal folyadék nyomul fölfelé és a nyitott (6) elzárószerven át a lefolyáshoz jut. Ha a folyadék lefolyását meg akarjuk szakítani, akkor a vezérlőszervet ellenkező irányban mozgatjuk el. Emellett, mielőtt még á (6) elzárószerv záróhelyzetbe kerülne, a folyadékelfolyás elzáródik, a (2) nyílás pedig megnyílik (3. ábra). Minthogy ekkor a folyadéktartányban és a folyadékcsőben a gáznyomás egyenlő, a folyadékcsőben levő folyadék a folyadéktartányba áramlik vissza és csak ekkor zárul a (6) elzárószerv, miáltal a részek ismét az 1. ábrán föltüntetett nyugalmi helyzetüket foglalják el; a folyadékcsövet ekkor nyomás alatt levő gáz tölti meg. Ha a nyomás alatt levő gáznak a folyadéktartányhoz vezető csöve megsérül, akkor a folyadéktartányban a túlnyomás és vele a folyadéknak a gáz nyomása által való továbbítási lehetősége megszűnik, tekintet nélkül arra, hogy a részek milyen állásánál következik be a törés. Ha a folyadékcső a részeknek nyugalmi helyzetében sérül meg, akkor ismét csak gáz távozik a berendezésből anélkül, hogy ezáltal folyadék is távozhatnék. Ha pedig a részek nyugalmi helyzeténél a folyadék- és gázcső egyszerre sérül meg, akkor sem nyomható ki a folyadék a tartányból. Csak azon igen kevéssé valószínű esetben, ha a folyadékcső éppen a folyadék leeresztésénél sérül meg, lehetséges a folyadék, kiömlése, mi azonban más berendezésnél sem kerülhető el. A vezérlőszervnek kényszermozgású működtetése céljából azt a (7) fogasrúdhoz erősíthetjük (2. ábra), mely a (9) sima korong tengelyén ülő (8) fogaskerékbe kapaszkodik, mely tengelyre zsinórvezető (10) csiga van ékelve, a zsinóron pedig a (1) süly függ. A korongnak kézzel való forgatása révén a súlyt fölemeljük, a tolókát pedig egyidejűleg a 2. ábrán látható helyzetbe hozzuk; viszont ha a korpngot eleresztjük, úgy a súly a részeket az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetbe hozza vissza. A munkásnak tehát a korongot addig kell tartania, ameddig folyadékot vezetünk el. Jelen berendezés mellett tehát a folyadékcsőnek a nyomás alatt levő gázcsőben való elhelyezését elkérjük, a két cső egymástól függetlenül és mindegyik- n mindenkori kedvező módon helyezhető el; vizsgálat és javítás céljából könnyen hozzáférhető és mindenek előtt a berendezés biztonsága a lehető legtökéletesebb. Szabadalmi igények. Nyomás alatt álló gázzal működtetett szállító- és elosztóberendezés könnyen éghető folyadékok számára, mit az jellemez, hogy a folyadékcső a gáznyomótérrel össze van kötve és a folyadékcsőbe elzárószerv van beépítve, mely szervet kényszermozgásszerűen működtetett, egyrészt a folyadékcső és a folyadék levezető nyílása közötti összeköttetést és másrészt a folyadékcső és gáznyomótér közötti összeköttetést létesítő vezérlő szerv olyképen