76004. lajstromszámú szabadalom • Tőzegvágógép

— 2 — nala szerinti harántmetszetben tünteti föl. A síneken járó kocsiállványon alkalmazott állványkereten oldalt egy a (g) szánnal szilárdan összekötött, a (h) tokon vezetőlécek között vezetett (b) kés van alkalmazva, melyet forgattyú és hajtórúd keresztfürészszerűen föl- és alámozgat. A (h) tokot az (s) csavarorsóval, mely helyett fogasrudat vagy láncot is használhatunk, az (i) haránttartón vágásszéles} égben oldalt eltoljuk, miáltal a többékevésbbé függélyes bevágást a tőzegtalajba elérjük. Az orsónak, illetve fogasrúdnak vagy láncnak visszamozgatása által a tokot és így a kést is eredeti helyzetébe visszatoljuk. A szilárdan álló (k) vezeték megakadályozza, hogy a (b) kés új vágásnak a kezdésénél ki ne térjen. Az állványkereten továbbá a szilárdan ágyazott (d) tengely van alkalmazva, mely körül az alsó részében szekrényszerűen rekeszekre osztott (a) kés kilengethető. Ez a kés teljes vonallal fölfelé lengetett helyzetében, pontozott (al) vonallal, pedig a (b) kés által levágott tő. zegfalba behatolt helyzetében van föltüntetve. A rekeszfalak a vágóoldalon késszerűen élesek. A fiókok száma, valamint azoknak méretei természetesen tetszőlegesek lehetnek. A rajzon az (a) késrendszer tizenöt (el, el5) fiókra van osztva. A (c) asztal, mely a vágott tőzegtégláknak fölvételére szolgál görgőkön fut, A gépnek működése a következő: A gépet egy téglavastagságnyira (az 1. ábrán balra) eltoljuk úgy, hogy a (b) kés az (I—I) vágást elvégezheti. Ha ez megtörtént és a (b) kés ismét eredeti helyzetébe visszament, akkor a lengethető (a) kés szabadon leesik és önsúlyánál és gyorsulásánál fogva a levágott tőzegfalba annyira behatol, míg csak a (t) haránttartóhoz hozzá nem ütközik. A kés ekkor a pontozott (al) helyzetben van, a leválasztott tőzegfal tizenöt téglára van szétvágva, melyek az (a) késnek rekeszeit kitöltik és azokba beszorúlnak. Forgattyúhajtással és hajtórúddal most az (a) kést az (o) emeltyűnek közvetítésével a (d) tengely körül elforgatjuk, illetve a teljes vonallal rajzolt helyzetbe kilengetjük, amelyben a kést (p) orránál fogva az (m) menesztőszám mindaddig megtairtja, míg a (c) asztalt a kés alá nem hoztuk. Ekkor az (a) kést az (m) szán, melyet lánchajtással hajtunk, tovább emeli úgy, hogy a szilárdan álló (n) kölyük, melyek az (a) késnek egyes rekeszeibe beillehek, a téglákat a késből kilökik, mire azok az asztalra esnek. Ezntán az asztalt visszahúzzuk. A gép a közben egy téglavastagsággal tovább haladt és a (b) kés a II—II vágást eszközölte, mire a lengethető (a) kés ismét leesik. Ez a munkafolyamat folytonosan ismétlődik. Hogy az (a) kés szabadon leeshessen és ne legyen a forgattyúnak egyenletes forgásához kötve, a késnek forgástengelyében égy külön (o) emeltyű van alkalmazva, mely a (q) léchez ütközik és ennek következtében a kést csak fölfelé mozgathatja, mivel a (q) léc a lengető késnek oldalfalára van erősítve. Valamennyi munkamenet önműködően megy végbe a megfelelő időpontokban. Az erre szolgáló berendezések a rajzban nincsenek részletezve. Szabadalmi igényeli. 1. Tőzegvágógép kész tőzegtégláknak vágására három irányban vágó késrendszerrel azáltal jellemezve, hogy egy kardszerűen kiképezett és keretfürészszerűen mozgatott (b) kés először is a tőzegtégla vastagságában egy tőzegfalat választ le az egész vágandó mélységben és szélességében, mire a leválasztott tőzegfalnak egyes téglákra való föl osztása a szabadon leeső vagy lökés által is gyorsított, szekrényszerűen kiképezett és egy szilárdan ágyazott (d) tengely körül lengethető (a) kés által történik, melynek rekeszeibe az egyes tőzegtéglák beszorúlnak, mire a késsel együtt meg-