76002. lajstromszámú szabadalom • Súlyelrendezés búvárkészülékeknél

emelkedését lehetővé tegyük, körülbelül a csípőcsuklók magasságáig fölfelé he­lyezzük át. Célszerűen ezen súlyt a lo­vaglóövön, mely a két sisakterhelő súlyt köti össze, a lábak között erősítjük meg. Itt a súly oly helyet talál, mely állan­dóan a fölhajtási középpont alatt fekszik úgy, hogy a búvár akkor is tud kiegye­nesedve állni, ha a fejjel és pl. a mellel is a vízből kiemelkedik. Fekvő helyzet­ben sem hathat ezen súly semmikép sem zavaróan. A mellékelt rajzból egy buváröltözet. az 1. ábrán a leírt súly elrendezéssel, oldal­nézetben, a 2. ábrán álló helyzetben van bemu­tatva; a 3. ábrán az öltözet ülő helyzetben, ol­dalnézetben,- a 4. ábrán pedig hátulnézetben látható. Az (a, b) súlyok szokásos módon a mellen és a háton a (c) si­sak alsó < szélén, célszerűen kam­póra való függesztés által van­nak megerősítve. A szokásos (d) lovagló­öv által ezen súlyok egymással össze vannak kötve. Az (e, c) kettős súly, mely • szintén szokásos módon, az (f) csizmák talpaira erősíthető, könnyebb, mint ahogy eddig szokásban volt; a (g) pót­súly a rajzban föltüntetett foganatosí­tási alaknál a (d) lovaglóövre van erő­sítve. Ha megkivántatnék, a (g) súlyt fölső •részén még (h) oldalkarimákkal lehet fölszerelni, minek folytán a súly gug­goló helyzetben a búvárnak ülőhélykép sízolgálhat. Sokszor fordul ugyanis elő, hogy a búvár víz alatt a munkától el­fárad. A vízoszlop nyomása a ránctól' a léghólyag legmélyebb helyéig könnyen idéz elő vértorlódást a lábikrákban, ami a búvárra igen kellemetlenül hat, ha a lábakat nem szabad mozgatnia, hogy a támaszát el ne veszítse. A guggoló hely­zetben a súly, ahogy a rajzban föl van tüntetve, a búvárnak jó támaszt nyújt és a karimák a nyomást az ülepen eloszt­ják úgy, hogy a búvár ezen elrendezés által aránylag hosszú ideig dolgozhat a guggoló helyzetben. Ezen. helyzet a (g) súly folytán még azáltal is könnyíttetik, hogy az (a, b) súlyokat támogatja a föl- > hajtással szemben,, mely arra törekszik, hogy az ülő búvárt az utolsó helyzetbe emelje. Ha az ülő helyzetet a (g) súly­nem létezése esetén. azáltal akarnók meg­könnyíteni, hogy a fölhajtást levegő ki­bocsátása által csökkentjük, akkor a meglevő levegő a lélegzéshez nem volna elegendő. Nem föltétlenül szükséges, hogy a (g) súlya (d) lovagló övre legyen erősítve. De ezen elrendezésnek még azon előnye van, hogy ezen súly a mell- és llátsúlyt támogatja és így szintén hozzájárul ahhoz, hogy a sisakot lefelé húzza. így te­hát módunkban van, hogy több levegőt bocsáthassunk a búváröltözetbe, mint a mennyi eddig azonos összterhelés mellett lehetséges .volt. Szabadalmi igényeli 1. Súly elrendezés légmentesen elzárt bu~ váröltözettei ellátott buvárkészülé­keknél, azáltal jellemezve, hogy a szo­kásos (e) lábsúly megfelelő csökken­tése és a (c) sisakot terhelő (b) súly megtartása mellett egy külön (g) súly van csípőmagasságban úgy alkal­mazva, hogy a búvár minden helyze­tében víz alatt kényelmesen dol­gozhat. 2. Az 1. igényben védett súlyelrendezés foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a külön súly a lábak kö­zött függően van elrendezve és cél­szerűen szíjak útján van a sisak­súlyokkal összekötve. 3. Az 1. és 2. igényekben védett, búvár­készülékekhez való súlyelosztás foga­natosítási alakja,, azáltal jellemezve, hogy a külön súly a búvár ülőhelye­kép van kiképezve. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents