75967. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előrefutó csővel bíró lövegeknél az előrefutás sebességének szabályozására

— 8 A (C) légdugattyú mögött van a sűrített levegő. A dugattyú mellső oldalán van a (D) dugattyúrúd fölereősítve, mely mellső végével az (al) csőtoldatra fekszik. A dugattyúrúdnak ezenkívül még egy (d) gyűrűje is van, mely az (E) szabályozó maggal kapcsolatban annak az útnak hosszát szabja meg, melyen az akkumulátornak az előre futó tömegre hatnia kell. Ennek a szabályozó magnak külső menetei vannak, melyek segélyével a (B) fölső lövegtalp (bl) toldatának belső meneteiben előre és hátra csavarodik- Az (E) szabályozó mag mögött rugalmas (e) ütköző van alkalmazva, olv célból, hogy a (d) gyűrűjével beleütköző dugattyúrúd és dugattyú lökését csökkentse. Ha a csövet megrajzolt vízszintes helyzetében lövés leadása céljából szabaddá tesszük, a dugattyú által a csőre átvitt légnyomás a .csövet gyorsítva mindaddig előre hajtja, míg a dugattyúrúd (d) gyűrűje az (e) ütközőbe, illetve az (E) szabályozó magba nem ütközik úgy, hogy az előre ható légnyomást a (B) fölső lövegtalp fölveheti. Az ekkor megtett út (s). Mikor a cső az akkumulátor hatása nélkül a következő (sl) útsizakaszt megtette, a (G) elcsattantó emelő a (h) ütközőbe ütközik és a lövőszertöltetet föllobbantja. Ha nagyobb elevációszög alatt lövünk, a szabályozó magot annyira kicsavarjuk, hogy az akkumulátor az (s+sl) úton hathat a csőre, tehát az előrefutás sebessége maximálissá válik. Ha a cső depresszióban van ós lövünk, a szabályozó magot megfelelően vissza kell csavarni. Míg az eddigi foganatosítási alakoknál annak az útnak szabályozására, amelyen az akkumulátornak a csőre hatnia kell, a k cső különböző elevációjánál és depreszsziójánál azonos töltetek esetében az ütköződarab vagy ütközőemelő és a magasságiránygép vagy célzóberendezés között levő kapcsolatnak kézzel vagy önműködően történő beállítását követelték meg, a 13—15. ábrán a találmány oly foganatosítási alakja látható, melynél sem kézzel, senx önműködően történő beállítás nem szükséges. Az (A) cső (a, a) pofáival a (B) fölső lövegtalp (b, b) vezetőlécein csúszik. A fölső lövegtalpba magába valamely tetszőleges szerkezetű akkumulátor van beépítve, A föntebb leírt szerkezettel szemben új az, hogy a fölső lövegtalpon egy (C) csapágy van fölszerelve és ebbe a vízszintes (c) csap ágyazva, melyen egy kétkarú emelő lenghet. Az, emelő fölső (d) karja az elcsattantó emelő ütközőjét képezi, ailsó (dl) karja pedig terhelő súly gyanánt van kiképezve. Ha a csövet vízszintes állásában lövés leadása céljából szabaddá tesszük, ez az akkumulátor hatása alatt addig végez gyorsuló előre mozgást, míg az (s) utat nem tette meg, mikor a (G) elcsattantó emelő a (d) ütköződarabba ütközik ós így a töltetet föllobbantja. Ha a cső a 15. ábra szerint a legnagyobb eleváció szög alatt tüzel, az eleváció megadásánál mozdulatlan maradó (dl) súly ^a (d) ütköződarabot abszolút nyugalomban tartja, de az ütközőhöz viszonyítva a fölső lövegtalp az óramutató forgás irányával megegyező irányban forog, tehát külső működő vége az elcsattantó emelőtől eltávolodik. Ennek az a következménye, hogy mikor a csövet most a lövés céljából szabaddá tesszük, az akkumulátor az (s+sl) úton hat a. csőre, mielőtt a töltet föllobbanna. Ha a cső depresszióban ^van, az ellenkező folyamat megy végbe, vagyis az (s) út, melyen az akkumulátor hat, megrövidül. Ha annak következtében, hogy az elcsattantó emelő az ütköződarabba ütközik, a kétkarú emelő kissé el is fardúl, ez az elfordulás az illető ele vációnál mindig ugyanaz. Így a 7. ábrán látható ütközőnél is, melynél a lökés következtében a kétkarú emelő nagyobb elfordulást végez, figyelembe veendő az, hogy az ez által előidézett eltérés azonos elevációnál azonos.