75967. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előrefutó csővel bíró lövegeknél az előrefutás sebességének szabályozására
kapcsolni, hogy ugyanazt a célt érhessük el. A 3. ábrán oly berendezés látható, mely az utat, mely alatt az akkumulátor a csőre hat, az ütközőemelő önműködő beállításával szabályozza, még pedig a eélzóberendezés fölhasználása mellett. A célzóberendezés a 3. ábra szerint a fölső lövegtalpra van szerelve. A (P) tengely forgatásánál az erre ékelt nagy (p) fogaskerék és az ugyancsak erre ékelt kisebb (pl) fogaskerék is forog. A nagy (p) fogaskerék a (Q) irányzéki'údba fogódzik és mikor a (P) tengely az óramutató forgásirányában forog, az jrányzékrúd fölfelé mozog. A kis (pl) fogaskerék a (hl) beállítóemelő fogazásába fogódzik, melynek másik (h) karja a (G) elcsattantóemelővel együtt működő ütközőemelőt képezi. A két emelőt viselő (h2) csap elforgathatóan van a (B) fölső lövegtalppal fix módon kapcsolt (J) esőcsaptartóba ágyazva. Amint tehát a (Q) irányzékrudat a (P) tengely forgásánál a célra beállítjuk, hogy a csőnek a megfelelő elevációt megadhassuk, a (hi) emelő fogazásába fogódzó kis (pl) fogaskerék az emelőt az (S) nyíl irányában, az ütközőemelőt tehát a (T) nyíl irányában elforgatja. Ha tehát az akkumulátor a csőre ennek vízszintes helyzeténél (s) úton hat, a legnagyobb eleváeiónál (s-f sl) úton fog hatni. Minthog}r az irányzékállás az elevációszöggel bizonyos meghatározott viszonyban van, ebből az következik, hogy az elevációszög növekedésével a (Gr) elcsatlantóemelő távolsága a (h) ütközőem előtol ugyancsak nő. Minthogy a folyamat egyébként ugyanaz, mint az 1. és 2. ábránál leírt, annak részletes ismertetése fölösleges. Lehet a célzóberendezést a visszafutóí'sővel biró lövegeiinéi szokásos módtól eltérően nem a fölső lövegtalpon, hanem magán a csövön is fölerősíteni, mert az irányzó ekkor sincs jobban veszélyeztetve, mintha a cső mögött áll. Ebben az esetben az ütközőemelőt nem kell beálllíthatóan kiképezni, hanem egyszerű módon, alkalmas, az elesattaiitóemelőn elrendezett berendezések segélyével az elcsattantóemeőnek az ütközőemelőbe előbb vagy később, esetleg közvetve történő beleütközését idézhetjük elő. Hogy ezt a berendezést független irányvonallal bíró lövegeknél is alkalmazhatjuk, az részletes ismertetést nem igényel. Az 1—3. ábrán látható két foganatosítási alaknál az ütközőemelő önműködő beállítása látható. Lehet azonban — még pedig igen egyszerű módon — a beállítást a különböző elevációszögeknek megfelelően kézzel is végezni. Az emelőket a találmány lényegének érintése nélkül mát, géprészekkel is pótolhatjuk. Lehetne a találmány tárgyát képező berendezést a- föntebb leírt alkalmazási módon kívül, mikor azt ugyanoly töltés esetében különböző eleváció és depreszsziószögek esetében használjuk föl, arra is alkalmazni, hogy azt különböző tölteteknek, sőt gyakorló töltényeknek megfelelően alkalmazzuk, még pedig oly módon, hogy az ütközőt egyszerű berendezések segélyével a cső hosszanti irányában eltolhatóan alkalmazzuk úgy, hogy az a töltet nagyságának megfelelően a (G) elcsattantó emelőtől kisebb nagyobb távolságban legyen. Ha a töltet pld. tarackoknál az elevációszöggel arányosan növekednék vagy csökkennék, az eltolást önműködően, a magasság iránygép vagy célzóberendezés végezhetné. Lehetne továbbá az ütköző és elcsattantó emelő távolságának változtatása helyett a töltet nagyságának megfelelően a fölső lövegtalpon több ütközőt is alkalmazni, mikor a töltet nagyságának megfelelően az egyik vagy másik ütköző működnék az elcsattantó emelővel össze, míg a többi ki volna kapcsolva. Ez az elrendezés ugyancsak a találmány keretébe esik. Oly lövegeknél, melyeknél a megfelelő lövedéksebesség létesítésére egyféle töltet elégséges, egy a lövedékek kilövésére
