75965. lajstromszámú szabadalom • Megállítóberendezés előrefutó csővel bíró lövegekhez

resztmetszet. A 10. ábra a hátsó (m) rúgótámaszték nézete. Ez a rúgótámasz­ték (ml, ml) pofáival a fölső lövegtalp (o, o) vezetókléeein van vezetve és egy­úttal a csövet a (c) csőnyújtvány útján kapcsolt (e) rúgóvezetőrúd vezetésére szolgál. A fölső lövegtalpon fölerősített és az (m) rúgótámaszték támasztékát ké­pező (1) gyűrű nyílásának átmérője na­gyobb, mint a rúgóvezetőrúd (g) gyű­rűjéé. A rúgó mellső támasztékát a (d) ko­rong alkotja, mely a maga részéről ismét a rúgóvezetőrúd mellső (f) ( gyűrűjére tá­maszkodik. A lövegtalp (k) mellső falának körke­resztmetszetű furata van, melynek átmé­rője nagyobb mint a rúgóvezetőrúd mellső (f) gyűrűjéé, de kisebb mint a (d) korong külső átmérője. A rudat az (n) gumikorong födi le. A cső mozgásának kezdőpontja ós a cső visszafordulásának pontja között lévő távolság közel vagy teljesen egyenlő a (g) támasztógyűrű ós-az (m) korong kö­zött lévő távolsággal, ez a távolság pedig ismét egyenlő vagy közel egyenlő a fölső lövegtalp (k) mellső fala és a rúgóvezető­rúd (f) gyűrűje között lévő távolsággal. Ha a lövőszertöltet nem lobban föl, vagy ha vaktöltéssel tüzeltünk, a cső még tovább mozog előre. A (d) korong ekkor a mellső (k) fah;a fekszik és így a rúgó mellső végén kifejtett nyomást a csőről a lövegtalpra viszi át. Egyidejűleg vagy közel egyidejűleg a rúgóvezetőrúd (g) gyűrűje is az (m) korongra fekszik és a (C) rugót az előremozgó cső mind­addig összenyomja, míg a cső a 11. ábrán látható helyzetben meg nem áll. Ebben a helyzetben a cső vagy önműködően elre­teszelődik, vagy ily elreteszelőberendezés hiányában a rúgó hatása alatt ismét visz­szafelé mozog, mikor a föntebb leírt fo­lyamatok ellenkező sorrendben mennek végbe és a rúgó újból megfeszül a töltő­állásnak megfelelően. Mikor a cső meg­állott és előremozgását külön berendezés megakadályozta, az ismét a töltőállásába tér vissza* A 12—14. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél az előretolóberendezós húzásra igénybe vett gumirúd. A 12. ábra a fölső lövegtalp hosszmetszete, a cső a töltőállásban van. A 13. ábra ke­resztmetszet a 13—13 vonal szerint és a 14. ábra ugyanez a metszet a cső és a gumirúd elhagyása mellett. A (C) gumi­rúd hátsó (c) vége a csőalakú (d) cső­nyújtványban van befogva, mellső (e) vége pedig a fölső lövegtalpnak nyílással ellátott (h) homlokfalában, melynek nyí­lása a 14. ábra szerint pontosan meg­egyezik a fölső lövegtalpon megerősített (g) csapágyéval. A cső mellső (f) toldatának pontosan ugyanaz az alakja, mint a hátsó (d) tol­daté (13. ábra) miért is mindkettő aka­dály nélkül átmehet a (h) homlokfal, il­letve (g) csapágy nyílásán. A lövegcső által a lövésnél megtett út körülbelül egyenlő a cső hátsó (d) nyújt­ványa és a (g) támaszték, vagy az (f) toldat és a mellső (h) homlokfal között lévő távolsággal. Ha azonban a föllobbanás elmaradt, a gumirúd mindaddig feszíti a csövet, míg a rúd vége a (g) csapágyra nem fekszik és így a cső nem tehermentesül. Ha az (f) toldat a rúd (e) végére fekszik, a rúd új­ból megnyúlik, és az ekkor kifejtett ellen­erő a csövet újból megállítja. A cső visz­szafelé mozgásánál ugyanazok a folya­matok mennek végbe, mint előremozgá­sánál. Végül a 15—18. ábra oly foganatosí­tási alakot ábrázol, melynél az előreto­lásra sűrített levegő szolgál. A 15. ábra az (E) fölső löveglalp hossz­metszete, az (A) cső a töltőállásában van: A 16. ábra metszet a 16—16 vonal szerint, hátulról nézve, a 17. ábra ugyanez a met­szet, élőiről nézve. A 18. ábra metszet a 18—18 vonal szerint elölről nézve. A (d) csőtoldatban a légdugattyú (f) rúdja ván mellső toldatával lazán ágyazva, a rúd (e) gyűrűjét sűrített le-

Next

/
Thumbnails
Contents