75965. lajstromszámú szabadalom • Megállítóberendezés előrefutó csővel bíró lövegekhez

resztmetszet. A 10. ábra a hátsó (m) rúgótámaszték nézete. Ez a rúgótámaszték (ml, ml) pofáival a fölső lövegtalp (o, o) vezetókléeein van vezetve és egyúttal a csövet a (c) csőnyújtvány útján kapcsolt (e) rúgóvezetőrúd vezetésére szolgál. A fölső lövegtalpon fölerősített és az (m) rúgótámaszték támasztékát képező (1) gyűrű nyílásának átmérője nagyobb, mint a rúgóvezetőrúd (g) gyűrűjéé. A rúgó mellső támasztékát a (d) korong alkotja, mely a maga részéről ismét a rúgóvezetőrúd mellső (f) (

gyűrűjére támaszkodik. A lövegtalp (k) mellső falának körkeresztmetszetű furata van, melynek átmérője nagyobb mint a rúgóvezetőrúd mellső (f) gyűrűjéé, de kisebb mint a (d) korong külső átmérője. A rudat az (n) gumikorong födi le. A cső mozgásának kezdőpontja ós a cső visszafordulásának pontja között lévő távolság közel vagy teljesen egyenlő a (g) támasztógyűrű ós-az (m) korong között lévő távolsággal, ez a távolság pedig ismét egyenlő vagy közel egyenlő a fölső lövegtalp (k) mellső fala és a rúgóvezetőrúd (f) gyűrűje között lévő távolsággal. Ha a lövőszertöltet nem lobban föl, vagy ha vaktöltéssel tüzeltünk, a cső még tovább mozog előre. A (d) korong ekkor a mellső (k) fah;a fekszik és így a rúgó mellső végén kifejtett nyomást a csőről a lövegtalpra viszi át. Egyidejűleg vagy közel egyidejűleg a rúgóvezetőrúd (g) gyűrűje is az (m) korongra fekszik és a (C) rugót az előremozgó cső mindaddig összenyomja, míg a cső a 11. ábrán látható helyzetben meg nem áll. Ebben a helyzetben a cső vagy önműködően elreteszelődik, vagy ily elreteszelőberendezés hiányában a rúgó hatása alatt ismét viszszafelé mozog, mikor a föntebb leírt folyamatok ellenkező sorrendben mennek végbe és a rúgó újból megfeszül a töltőállásnak megfelelően. Mikor a cső megállott és előremozgását külön berendezés megakadályozta, az ismét a töltőállásába tér vissza* A 12—14. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél az előretolóberendezós húzásra igénybe vett gumirúd. A 12. ábra a fölső lövegtalp hosszmetszete, a cső a töltőállásban van. A 13. ábra keresztmetszet a 13—13 vonal szerint és a 14. ábra ugyanez a metszet a cső és a gumirúd elhagyása mellett. A (C) gumirúd hátsó (c) vége a csőalakú (d) csőnyújtványban van befogva, mellső (e) vége pedig a fölső lövegtalpnak nyílással ellátott (h) homlokfalában, melynek nyílása a 14. ábra szerint pontosan megegyezik a fölső lövegtalpon megerősített (g) csapágyéval. A cső mellső (f) toldatának pontosan ugyanaz az alakja, mint a hátsó (d) toldaté (13. ábra) miért is mindkettő akadály nélkül átmehet a (h) homlokfal, illetve (g) csapágy nyílásán. A lövegcső által a lövésnél megtett út körülbelül egyenlő a cső hátsó (d) nyújtványa és a (g) támaszték, vagy az (f) toldat és a mellső (h) homlokfal között lévő távolsággal. Ha azonban a föllobbanás elmaradt, a gumirúd mindaddig feszíti a csövet, míg a rúd vége a (g) csapágyra nem fekszik és így a cső nem tehermentesül. Ha az (f) toldat a rúd (e) végére fekszik, a rúd újból megnyúlik, és az ekkor kifejtett ellenerő a csövet újból megállítja. A cső viszszafelé mozgásánál ugyanazok a folyamatok mennek végbe, mint előremozgásánál. Végül a 15—18. ábra oly foganatosítási alakot ábrázol, melynél az előretolásra sűrített levegő szolgál. A 15. ábra az (E) fölső löveglalp hosszmetszete, az (A) cső a töltőállásában van: A 16. ábra metszet a 16—16 vonal szerint, hátulról nézve, a 17. ábra ugyanez a metszet, élőiről nézve. A 18. ábra metszet a 18—18 vonal szerint elölről nézve. A (d) csőtoldatban a légdugattyú (f) rúdja ván mellső toldatával lazán ágyazva, a rúd (e) gyűrűjét sűrített le-