75943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás u. n. immunanyagoknak fajlagos fehérjetestekről nem fajlagos fehérjére vagy egyéb fajtájú immunanyagokkal megrakott fehérjjére való átvitelére
_ 4 — 8.8 g fehérjét és pedig: 2.3 g euglobulint, 4.5 g paraglobulint és 2.0 g albumint. A szérum 1 cm3 -je 250 diftériaantitoxinegységet tartalmaz. Ebből a szérumból 2 litert a fönt vázolt eljárás szerint kezeltünk az euglobulin előállítása céljából. Alkalmazást nyert tehát 176 g fehérje 500.000 antitoxinegységgel. Végeredményül 46 g 'Szárazanyaggal (euglobulinnel) és 92.000 antitoxinegységgel biró nedves pasztát kaptunk. 2. Emberi szérum 100 súlyrészben tartalmazott: 9.4 g szárazanyagot, 8.4 g szervesanyagot, 1.0 g .szervetlenanyagot, 8.4 g fehérjét és pedig: 2.2 g euglobulint, 2.0 g paraglobulint és 4.2 g albumint-A szérumban diftériaantitoxinnak semmi nyoma nem volt megállapítható. A szérum 1 literjéből már most mindenekelőtt eltávolítottuk az euglobulint a fönt 1. alatt vázolt elektroosmotikus eljárás segélyével. Az elkülönített euglobulint jól kimostuk, a mosóvizet az elektroosmotikus úton kapott, kivált euglobulinnak filtrátumával, ill. centrifugátumával egyesítettük és az albumin eltávolítása céljából a fönt 2. alatt említett módon jártunk el. Eredményül teljesen tiszta folyadékot kaptunk, mely, vákuumban alacsony hőfoknál besűrítve, 20 g legtisztább, megközelítőleg sómentes paraglobulint szolgáltatott. Minthogy az emberi szérum megszerzése, mely szérumot érvágás vagy operáció útján kapott vérből esetleg kórházakból lehet kapni, nem sikerül mindig, ezért az emberi paraglobulin előállítására esetleg ascites- (hasvízkórból származó) folyadékot is lehet használni, mely a tapasztalat szerint minőségi öszszetételét illetőleg az emberi vérszérummal tökéletesen megegyezik és mely könnyen tetszőleges nagy mennyiségben kapható a kórházakból. Ilyen friss ascites-folyadék 100 súlyrészben tartalmazott: 6.6 g száraz anyagot, 1.2 g szervetlen alkatrészeket, 5.4 g szerves alkatiészeket és 5.2 g fehérjét és pedig: 1.6 g euglobulint, 1.5 g paraglobulint és 2.5 g albumint. 2 liter ilyen ascites-folyadékból 30 g legtisztább paraglobulint kaptunk. A diítériaantitoxmnak eüglobulinből paraglobulinoldatokkal való kivonását a következő módon végeztük: 50 g emberi paraglobulint mindenekelőtt 1000 cnr vízben föloldottunk 5 g konyhasó hozzáadása közben. Ebbe az, oldatba a diftérialóvérszérumból a nedves paszta alakjában elszigetelt euglobulineket vittük be, melyeknek száraz anyagtartalma 46 g volt 92.000 egységnyi antitoxintartalommal. Ekkor az, euglobulinnek teljesen sima föloldódása következett be. Ezt az emberi paraglobulinből ési a lóvérszérumból való euglobulinből álló keveréket azután mindenekelőtt 24 óráig alacsony hőfok mellett (jégszekrényben) magára hagytuk és ezt követőleg újból behelyeztük a háromcellás készülék középső terébe és az elektromos áram behatásának tettük ki. Az euglobulinnek újból való elkülönítése után tiszta folyadékot kaptunk, mely a legtisztább emberi paraglobulinből állott és pedig 50 g volt ennek egész mennyisége. Az antitoxin meghatározásakor azt találtuk, hogy ennek az emberi paraglobulinnek 1 g-je 1000 antitoxinegységet tartalmazott; a lóvénszérum antitoxikus euglobulinjéből tehát kb. az antitoxinnak 50%-a vitetett át az emberi fehérjére. Egy további kísérletnél ugyanebbe az oldatba (a paraglobulin oldatába) további 50 g mennyiségű, diftérialóvérszérumból kapott euglobulint vittünk be. Ennek az euglobulinnek antitoxintar-I talma 100.000 antitoxin egységnyi volt.
