75921. lajstromszámú szabadalom • Iránygép lövegek számára

áttétel közbeiktatásával ily telemeterrel kötjük össze, akkor az iránygép a telemeter irányzó műszerének a céltárgyra való beállításánál már a lövegcsövet is a lőtávolságnak megfelelő helyes elevációszög szerint állította be. Tekintettel arra, hogy a szokásos telemeterek igen finom mozgásokat végeznek, az említett célra pedig oly műszer alkalmazása mutatkozik előnyösnek, melynél a beállításhoz szükséges mozgások lehetőleg nagyok, a találmány tárgyát képező iránygépet az eddigi ily műszerektől eltérő telemeterreL szereljük föl. Ily telemeter, melynek leírását az iránygép szerkezetének könnyebb megérthetése céljából előrebocsátjuk, a mellékelt rajzok 1—10. ábráiban nehánv foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az* 1. ábra a telemeter működési módjának geometriai elmélet személteti. A 2. ábra a telemeter oly foganatosítási alakját láttatja, melynél irányzó műszerek gyanánt diopterek vannak alkalmazva. A 3. és 4. ábrák távcsövekkel fölszerelt telemeterek hosszmetszeteit tüntetik föl. Az 5., 6. és 7. ábrák szintén távcsöves telemetereket tüntetnek föl, melyeknél a mozgatható távcső állandó hosszának megtartására szolgáló szerkezet különböző módon van foganatosítva. A 8. ábra a 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alakhoz tartozó részletrajz. A 9. ábra végül csak egyetlen távcsővel fölszerelt telemeter szkématikus rajzát láttatja. Tegyük föl, hogy az (o) pontból (1. ábra), valamely sugárrendszer két (ox, oy) sugara indul ki, melyek az egymással párhuzamos (ab, al, bl, a2, b2, a.3, b3 . . . . an, bn) vonalak által vannak metszve. Ha ezen sugárrendszerben az (oa) és (ob) szeletek hosszát ismerjük és ezenkívül az (oal, oa2, oa3 .... oan) távolságok is ismeretesek akkor a sugárrendszer azon ismeretes törvénye alapján, hogy: oa oal oa2 oa3 oan ob obi ob2 ob3 obn könnyen kiszámíthatjuk az (oal, oa2.... oa3 ... .oan) szeleteknek megfelelő (obi, ob2, ob3 obn) szeletek hosszát. Tegyük föl már most, hogy az (oal, oa2, oa3 ... .oan) távolságok azáltal ismeretesek, hogy ezeknek (al, a2, a3 ... an) határpontjai valamely tetszőleges egység szerinti hosszlépték osztáspontjaiban fek szenek pld: oal = 550 lépés oa2 = 600 ,, oa3 = 650 ,, oan = n „ akkor, ha az ezen távolságoknak megfelelő (obi, ob2, ob3 ... obn) szeletek hosszát kiszámítjuk, ezen hosszakat az (oy) sugárra fölrakjuk és minden ily módon nyert osztásvonal mellé odairjnk a számítás alapjául szolgáló, megfelelő (oal, oa2, oa3.... oan) szeletnek hoszszát, az (oy) sugáron oly skálát kapunk, melyről közvetlenül leolvashatjuk, hogy a (bl, b2, b3 bn) pontok valamelyikén átmenő, az, (ab) egyenessel párhuzamos vonal az (o) pontból számítva hány lépésnyi távolságban metszi az (ox) sugarat. Ily módon a jelen találmány, céljaira igen alkalmas telemetert szerkeszthetünk; ha ugyanis az (oy) sugár irányában egy az említett módon kiszámított léptékkel ellátott lécet, az (ox) sugár irányában egy az (o) pont körül forgatható irányzóműszert, pl. dioptert, távcsövet vagy iránylécet, az (ab) vonal irányában pedig ugyanily irányzóműszert rendezünk el és ez utóbbit akként kötjük össze az (ox) sugár irányában fekvő irányzóműszerrel, hogy ez azzal együtt az (o) pont körül forgatható és ezenkívül önmagával párhuzamosan eltolható, akkor oly telemetert kapunk, mellyel távolságokat közvetlenül mérhetünk. A mérésnél nem kell egyebet tennünk, mint az (ox) sugár irányában fekvő irányzóműszert a megmérendő távolság határpontjára irányítani és ez-i