75823. lajstromszámú szabadalom • Magas frekvenciájú váltakozóáramú gép
legyen, úgy a 12—14. ábrában föltűnhetett foganatosítási alakot választjuk. Ha az egyenáramú gerjesztést meg akarjuk tartani, úgy a (c-e) között hiányzó pozitív félhullámot azáltal is létesíthetjük, hogy a mágnessarkokat a 4. ábrában föltüntetett módon egyes részekre osztjuk föl. A fegyverzet sarkiveinek megfelelő kiterjesztésével ekkor a mezőgörbe az 5. ábrában föltüntetett alakot veszi föl. 6. ábra az ennek megfelelő feszültségi görbét mutatja egy teljes synchron rezgés alatt. Ennélfogva tehát a fegyverzet egy fél fordulatára ill. általában egy fél synchronrezgésre 2.5 váltakozóáram periódus esik, vagyis- egy teljes synchren rezgésre öt periódus fog esni. Igaz ugyan, hogy-ezzel a vas átmágnesezéseinek száma ismét növeltetik, azonban azon külömbséggel, hogy a fegyverzetnek két szomszédos sarknyúlvány között való átmenetekor a mezőváltozás nem (—N) és (+) között, hanem (N) és (O) között megy végbe. A vas tehát hasonlóan a 2. ábrában föl tüntetett esethez csupán > a másfélszeres átmegnesezésF frekvenciának van kitéve, míg ellenben az áram frekvenciája ötszörösre emelkedik. A „sarkok fölosztását természetesen még fokozhatjuk és a fegyverzet sarkívének kiterjesztésével a frekvenciának további növelését érhetjük el anélkül, hogy a fősarkok számát és a vas átmegnesezéseinek számát növelnők. A kívánt frekvencia elérésére mint már említettük, a fegyverzettekercselések elrendezése fontos. Ha ézen föltételt nem vesszük kellőleg figyelembe, úgy egészen eltérő feszültségi hullámok jönnek létre. Így pl. a 7. ábrában •föltüntetett elrendezésű tekercsek csupán a rendes synchron frekvenciát szolgáltatnák. Ha azon állásból indulunk ki, mely a 7. ábrában föltüntetett állástól hátrafelé 90°-kal el van tolva, a két föltüntetett tekercsben az erővonalak száma a sarkívbe való belépés pillanatától addig fokozódnék, amíg a fegyverzet egész sarknyúlványa a mező sarka alatt fekszik. Ezután az erővonalak száma a sarkfölületek szélességének viszonyától függő ideig álland6 maradna és ismét csökkenne, amint a fegyverzet sarkfölülete a mező sarkát elhagyja. Ennélfogva tehát a 8. ábrabeli, teljes vonallal kihúzott diagrammot kapjuk, mely egy teljes periódusnak felel meg. Az ezen mezőgörbéhez tartozó feszültségi diagrammot a 9. ábra teljes vonala mutatja, amelyből kitűnik, hogy egy teljes, synchron periódus alatt ugyancsak egyetlen váltakozóáram-periodus létesíttetik. Ha a fegyverzettekercseknek ezen elrendezése mellett a mágnessarkokat a 4.. ábrában föltüntetett módon hasítjuk, úgy a 8. és 9. ábrában pontozottan jelzett diagrammokat kapjuk úgy, hogy az előállított áram frekvenciája 3.5-szer akkora, mint a synchron-frekvencia, míg a vas átmegnesezéseinek száma csupán megkétszereződik. Ezzel szemben az (la) ábrabeli tekercselrendezés mellett a synchron frekvenciának négyszeresét érjük el. Természetesen a gyakorlati keresztülvitelnél a fegyverzet vezetőit a fegyverzet hornyaiban rendezhetjük el szokásos módon. A tiszta átmérőtekercselés helyett a tekercselést az úgynevezett rövidített lépéssel is készíthetjük. Kettőnél több sarkpár elrendezésénél a tekercselést ennek megfelelően kell változtatni. Magától értetődik, hogy vagy a fegyverzetet, vagy a mezőmágneseket vagy mindkét részt lehet forgathatóan elrendezni, mivel csupán a két rész relatív elmozdulása lényeges. A találmány továbbá homopoláris gépeken is alkalmazható. A kifejezett sarkokkal bíró fegyverzet használata magával hozza, hogy az erővonaláramlás a fegyverzet körülforgása közben a mezőben tekintélyes . ingadozásoknak van alávetve. Ezen ingadozások elkerülésére, ill, gyengítésére csillapító tekercselést alkalmazhatunk, amint ez külömben is szokásos. Ezen célra továbbá a gerjesztő átamkörbe önindukciót iktathatunk be. A legcélszerűbb azonban a fegy-