75823. lajstromszámú szabadalom • Magas frekvenciájú váltakozóáramú gép

két vagy több kiilön sarknyúlványra oszt­juk föl. Végül ezen utóbbi szerkezet együttesen is alkalmazható a fegyverzet tekercselésének fönti sajátszerű elrendezé­sével. A találmány továbbá kiterjed oly javí­tásokra,1 amelyek a kiképzett sarkokkal biró fegyverzet alkalmazása folytán, a gép mezőrendszerének erővonaláramlásá­ban előidézett ingadozások redukálását teszik lehetővé. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak több példaképeni foganatosítási alakja van föltüntetve. la.—lí. ábra a találmány szerint szer­kesztett kétpólusú magas frekvenciájú gép sematikus ábrázolása, a fegyverzet ki­lenc különböző helyzetében. 2. ábra az ezen helyzeteknek megfelelő erővonaláramlást föltünt,ető diagramm. 3. ábra a fegyverzet áramának megfe­lelő feszültségi görbéje. 4. ábra egy másik foganatosítási alak sematikus ábrázolásban. 5. és 6. ábra az erővonaláramlás és a feszültség görbéje ezen utóbbi gépnél. 7. ábra egy közönséges fegyverzette­kercseléssel ellátott váltakozóáramú gé­pet mutat összehasonlítás céljából. 8. és 9. ábra ezen gép diagrammját mu­tatja. . -•10. és 11. ábra a gép fegyverzetének el­rendezésében eszközölt további javításo­kat mutat. A 12a.—12h. ábrák egy további fogana­tosítási alak működési módját mutatják be; a 13. és 14. ábra végül ez utóbbi gép diagrammja. Az ábrákon a gépnek kétsarkulag föl­vett mezőmágnes rendszerében (N) az északi, (S) pedig a déli sark. Az ezen sar­kok között forgó fegyverzet egyik oldala (A)-val, másik oldala pedig (B)-vel van jelölve. A fegyverzet föltüntetett fogana­tosítási alaknál prizmatikus, szokásos mó­don lamelláit vastestből áll, melynek kes­keny hosszoldala ösmert szerkezetű sark­nyúlványokká van kiképezve. A fegyver­zettekercselések, melyek az ábrákon két, a sarkantyúnyúlványokon fekvő körrel és az egyszerűség kedvéért csupán az l.a ábrában kirajzolt összeköttetéssel van­nak föltüntetve, oly síkban fekszenek, mely a föltüntetett kétsarkú elrendezésnél egybeesik a fegyverzet sarkainak köze­pén keresztülmenő axiális sikkal. A fegyverzet forgása közben föllépő in­dukcióhatások az la.—li. ábrák kapcsán követhetők. Az la. ábrabeli helyzetben a fegyverzet­tekercselésen keresztülmenő erővonalak száma gyakorlatilag véve (0), mivel a , fegyverzet sarknyúlványai és a mezőmág­nesek sarúi közötti nagy légtávolság az erővonaláramlás útjába nagy ellenállást, iktat. Megjegyzendő, hogy világosság kedvéért a viszonyok annyiban vannak némileg 'eltorzítva, hogy a fegyverzet sarknyúlványai és a mezőmágnesek sarúi közötti koncentrikus légérés az lb.—lf. ábráknak megfelélő helyzetben jóval ki­sebb, mint ahogyan az az ábrákban raj­zolva van. Az lb. ábrabeli helyzetben a fegyver­tekercselésen az (A) oldalról a V (B) oldal felé keresztülnlenő erővonalak száma a maximumot éri el. Ezt a 2. ábrabel' diagramm a (b)-nél rajzolt csúccsal jeb A fegyverzet további elfordulásánál í erővonalak száma ismét csökken, »míg a. lc. ábrabeli helyzetben ismét a 0 értékef érte el. Ezen állásban ugyanis a teke^ cselés két oldalán a fegyverzetbe belép erővonalak egyáltalában nem mennek* többé keresztül a tekercselés síkján, ha­nem ezzel lényegileg párhuzamosan ha­ladva, lépnek ki ismét a fegyverzet másik sarkánál. A viszonyok nem változnak a fegyverzet további elfordulása közben az (ld) ábrabeli középálláson át az (le) ábra­beli állásig. Ezen idő alatt tehát az erővo­nalak száma állandó marad. Az (le) ábra-

Next

/
Thumbnails
Contents