75798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok elgázosításánál a kötött nitrogén kiválasztására

Megjelent lt>2<). éri január hó 28-án. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 75798. szám IVh/l. OSZTÁLY Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok •lgázosításánál a kötött nitrogén kiválasztására. RIEDEL ARTHUR MÉRNÖK KÖSSERNBEN (SACHSEN). A bejelentés napja 1916 augusztus hó 7-ike. A klóridtartalmú széntöltések gáztalanításánál (száraz lepárlásánál) az előrész csővezetékeiben gyakran sűrű kátrány telepedik le, amely főként ammoniumklóridot tartalmaz és rendkívül kellemetlen üzemzavarokat okoz. Ezen hátrány megszüntetésére tudvalevőleg az úgynevezett nedves előrészeket vezették be, melyekből az illető ammonvegyületek részben vizes oldatban tovaragadtatnak. A jelen találmány ellenkező úton halad, amennyiben abban áll, hogy az összes nitrogént már kezdettől fogva az ammoniumklórid egységes alakjára hozzuk úgy, hogy az könnyen lecsapható lesz. Ecélból úgy járhatunk el, hogy a kötött nitrogént az elgázosítandó anyaghoz adott kloridok segélyével szalmiakká a'akítjuk át. A szalmiak elgázosodási hőfoka körülbelül 450° C, miért is a szalmiakot szakaszos kondenzálás útján könnyen el lehet a gázoktól különíteni. A jelen találmánynál tehát arról van szó, hogy a gáztalanításnál kiaknázható összes nitrogént az ammoniumklórid egységes alakjára hozzuk. A szénben lévő nitrogén két részre osztható, úgymint egy olyan részre, amely kötött alakban könnyen kiválasztható (az úgynevezett nem fix nitrogénre) és egy másik részre, amely csak a koksz pirogén szétrombolásakor válik szabaddá. Ez utóbbi rész fix nitrogénnek neveztetik. Az összes nitrogéntartalom körülbelül egyenlő arányban oszlik szét fix és nem fix nitrogénre. A jelen találmány szerint csak a nem fix nitrogén aknázható ki. A fix nitrogén kiaknázását a jelen találmány sem teszi lehetővé, ellenben a találmánnyal elérhetjük, hogy az ammóniának ammoniumklőriddá való átalakítása által a nem fix nitrogénből előálló nitrogénvegyületeknek szabad nitrogénné való elégése megakadályoztassák. Részben ezzel magyarázható meg a kiaknázott nitrogén mennyiségének lényeges emelkedése. ^ Ha ugyanis a gáztalanítást az eddig használatos módon végezzük, akkor a szén nitrogénjének csak 15%-át lehet megkapni. A nitrogén 50%-a a kokszban, 15%-a pedig a kátrányban mint fix nitrogén marad vissza. Azonban a fönnmaradó 15—20% nem fix nitrogént a jelen találmány szerint kiaknázhatjuk, ha arról gondoskodunk, hogy a víz vagy vízgőz;