75746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakminták előállítására

-sabb hőfokot alkalmazunk, mint az alak­mintának későbbi használatánál. A legtöbb esetben mind a két módszert, tehát úgy a magasabb nyomást, mint a magasabb hőmérsékletet alkalmazzuk. 3. Különgségek a negatív és pozitív szá­mára alkalmazott masszák összetéte­lében. Ezek a különbségek alapulhatnak pél­dául a formaiinnal reakcióba hozott fe­hérjék stb. különféleségén, vagy pedig függhetnek töltőanyagoktól és egyéb ho­zagoktól, amelyek a massza meglágyulási pontját növelik. AzOnfölül általában aján­latos az alakmintát alkalmazásánál még elkülönítőrétegekkel ellátni, ami például cellulózeszterlakkokkal, vízüvegoldattal való bevonással, vagy fagyaggal, grafittal stb.-vel beporzással történhet. A következőkben néhány foganatosítási példát adunk meg, amelyekből kitűnnek a különbségek a munkamenetek vagy a masszák összetételének megválasztá­sában. A) 1 kg. élesztőpépet, amely körülbelül 15% szárazanyag tartalmú, magában vagy alkalmas töltőanyagok (pél­dául 25 g. földuzzasztott enyv) hozzá­adása után, 60 g. 40%-os formaldehiddel kavarás közben körülbelül 100° C-ra föl­melegítünk. A keveréket azután beszárít­juk, megőröljük és 125° C-nyi hőmérsék­letnél 200 kg./cm2 nyomás alatt szárazon egy tetszőleges képlékeny tárgy fölött ne­gatívvá sajtoljuk. Ebben a negatívban, amely ekkor forma gyanánt szolgál, sajtol­juk egy hasonló összetételű port, mimellett azonbaq csak 115° C-nyi meleget és 150 kg. légköri nyomást alkalmazunk. B) Ugyanilyen módon és ugyanazon anyagokból, amint A) alatt leírtuk, előál­lítunk egy formát. A pozitív sajtolásra ebben a formában a következő összetételű poi; szolgál: 1 kg. hűtőhajó-habréteget, melynek szilárdanyag tartalma kb. 15/v, 30 g. földuzzasztott envvvel és 60 g. 40%­os formadehiddel kavarás közben 801 3 C -ra melegítünk, a reakciókeveréket megszá­rítjuk és őröljük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás alakminták előállítására, ame­lyek ara szolgálnak, hogy azokban melegben plasztikussá váló különösen formaldehiddel kezelt szárított fehér­jékből vagy fehérjét tartalmazó anya­gokból készített port nyomás alatt és melegben formáljunk, jellemezve azál­tal, hogy az alakminták előállításánál ugyanazt a sajtoló eljárást és lényegi­leg ugyanazokat az anyagokat használ­juk, mint a negatívok készítésénél, mi mellett azonban magasabb nyomást és illetve vagy magasabb előállítási hő­mérsékletet és illetve vagy alkalmas anyagkeveréket használunk, oly célból, hogy magasabb lágyulási ponttal bíró sajtoló testeket kapjunk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganato­sítási módja, jellemezve azáltal, hogy az alakmintákat lényegileg ugyanazon anyagokból és ugyanazon formálási feltételek mellett állítjuk elő, mint ame­lyeket a lemintázásnál alkalmazunk, azonban az alakminta és mintázó massza összesülését vagy egymás közti reakcióját fagyagból, grafitból, cellulózeszterlakkokból, vízüvegből és máseffélékből álló szigetelő rétegek alkalmazásával megakadályozzuk. • •> - •. L'.; ,M. p , Pullaa nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents