75721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két mótorhenger egyesítésére hegesztés útján

szönylagos helyzetüket veszik föl. Csak a fenékkarima hegesztésének befejezte után fejezzük be az alsó In'ítőköpenykarima hegesztését. Azáltal, hogy a fenékkarirnát a hütőkppenykarimák hegesztővarratának befejezte-előtt hegesztjük, azt az előnyt érjük el, hogy a hütőköpenykarimák előbb elkészített, egymás felé fordított hegesztővarratai hatásosan biztosíttatnak és szakadás még rideg anyag használatakor sem léphet föl. Ezen eljárásnak továbbá az az előnye, hogy az összeköttetés biztonsága folytán a hűtőköpeny karimáit a fenékkarimákhoz közelebb hozhatjuk. Ezáltal a hűtőköpeny hosszabb lesz és a hűtőhatás javul. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárást egy kiviteli példa kapcsán magyaráztuk meg. Az 1. ábra a két egyesítendő henger hosszmetszete, a 2. ábra azok keresztmetszete, a 3. ábra az 1. ábra alulnézete. A két egyesítendő (a, a') acélhenger téliből van esztergályozva. A fölső fenekek ismert modort két-két köralakú (b), illetve (b') nyílással vannak ellátva, melyek széleihez a be- és kibocsátószelepek házai vannak hegesztve. Az {a, a') hengerek mindegyike az alsó végen egy-egy (c), illetve (c') karimával van ellátva. A két (c, c') karima az egymás fele fordított (d. d') oldalakon egyenesen le van vágva. A merőleges (d), illetve (d") metszési felületek alú! a rézsútos vagy ívelt (e), illetve (e') vájolatokkal vannak ellátva. Az (a, a') hengereknek körülbelül közepén vagy közepe alatt a gyürüalakú (f), illetve (f) nyúlvány van elrendezve; ez a két gyürüalakú (í, f) nyúlvány az érintkezés helyén a két henger között fekvő merőleges középsíkban (f')-nél egyenesen van lemetszve úgy, hogy egymással a sík (f") felületen érintkeznek. A gyűrűalakú (f, f') nyúlványok a feüliilről a hengerekre tolandó (g, g') kettős gyűrű megerősítésére szolgálnak, mely viszont a két henger hűtőköpenyének alsó záró fenekét képezi és a hengerek összekötéséhez hozzájárul. A hegesztés következőképen történik: A (g, g') kettős gyűrű összehegesztését az (f, f) hengerszéleken kezdjük és pedig mindenekelőtt az (A, A1

) nyilak irányában és terjedelmében (2. ábra) kívülről befelé haladunk mindaddig, amíg a két henger közös vízszintes haránttengelyét elértük, rnajd a (B, Bl) nyilak irányában és terjedelmében szintén ezen haránttengelyig hegesztünk. Most célszerűen egyengetőlapon megvizsgáljuk, hogy a két henger a hosszanti és a haránttengely mentén az egyoldalú hőhatás folytán elhúzódott-e? Aszerint, hogy az elhúzódás az egyik vagy a másik irányban lépett föl a (c, c') fenékkarimának ezután következő hegesztését a (d, d'), illetve (e, e') felületek egyik vagy másik végén kell megkezdeni. Ha pl. oly elhúzódást állapítunk' meg, högy a 3. ábra szerint a két henger (M) középvonalai, melyeknek párhuzamosaknak kellene lenniök az (M1) helyzetbe jöttek, akkor a (c) és (c') karimák hegesztését (h)-nál kell kezdeni, azaz a (d, d'), illetve (e, e') felületek azon végein, melyek az elhúzódás folytán egymáshoz közeledtek. Ha azonban a hengerek ágy húzódtak el, hogy az (M) középvonalak az (M") helyzetet (3. ábra) foglalják el, akkor a (c, c') fenékkarima hegesztését a (h') oldalon kezdjük. A (c, c') fenékkarimának (h)-nál, vagy (h')-nél egyszer megkezdett hegesztését egész az ellenkező végig folytatjuk. A (c, c') fenékkarima hegesztésének befejezte után a (g, g') kettős gyűrű megszakított ráhegesztését folytatjuk és pedig a (C, Cl) nyilak kányában; ha tehát pl. az egyik (a) hengernél az óramutató járásával ellenkező irányban hegesztünk, akkor a másik (a') hengernél a hegesztés szintén az óramutató járásával ellenkező irányban végzendő. Ezen rendszabálynak egyrészt az egyszerűség és gyorsaság az